EU: nem lehet nemzetbiztonsági okokból korlátozni az iratokba való betekintést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős nemzeti hatóság az érintettek nemzetbiztonságra jelentett veszélyességére hivatkozva indoklás nélkül, csupán utólagosan és engedély alapján adjon betekintést a vonatkozó iratanyagba – közölte egy magyar vonatkozású ügyben hozott döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy 2002-ben egy magyar bíróság kábítószeres visszaélés miatt szabadságvesztést szabott ki egy menedékkérőre, akit egy 2012 júniusában hozott ítéletével az illetékes hatóság menekültként ismert el. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2019 júliusában hozott határozatával visszavonta az érintett menekültstátuszát, megtagadta tőle a kiegészítő védelmi jogállás elismerését, ugyanakkor alkalmazta rá a visszaküldés tilalmának elvét. Indokolás nélküli állásfoglalás alapján azt hozták meg, hogy az érintett tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Az érintett keresetet nyújtott be e határozattal szemben.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, ellentétes a vonatkozó uniós irányelvvel az a nemzeti szabályozás, melynek előírása szerint, ha a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító vagy az ilyen védelmet visszavonó határozat olyan információkon alapul, amelyeknek a hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a tagállam nemzetbiztonságát. Ellentétes az ilyen szabályozás azon rendelkezése is, amely szerint az érintett csupán utólagosan, engedély alapján férhet hozzá a rá vonatkozó információkhoz, e határozatok indokait azonban nem közlik vele, mivel az említett információkat nem használhatja fel egy esetleges későbbi közigazgatási vagy bírósági eljárásban.

A bíróság kimondta azt is, hogy az uniós irányelvvel ellentétes az a nemzeti rendelkezés is, amely szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem tárgyában eljáró hatóság ilyen állásfoglalás alapján köteles módszeresen kizárni az oltalmazotti státuszból az érintettet, illetve köteles visszavonni a számára korábban elismert nemzetközi védelmet.

Közölték: az eljáró hatóságnak közölnie kell azokat az okokat, amelyek miatt a határozatát meghozta. E hatóságnak valamennyi vonatkozó információval rendelkeznie kell, hogy azok figyelembevételével, a tények és a körülmények értékelését követően hozhasson határozatot, annak teljes körű indokolása érdekében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.