Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az uniós jog nem követeli meg, hogy a fizetett éves szabadsága alatt karanténba helyezett alkalmazott a szabadságát átvihesse későbbi időszakra – így döntött az Európai Unió Bírósága
Egy alkalmazott megállapodott munkáltatójával, a Südpfalz takarékpénztárral (Németország), hogy 2020. december 3. és 11. között fizetett éves szabadságot vesz ki. Mivel ez az alkalmazott kapcsolatba került egy Covid-19 tesztelés során pozitívnak bizonyult személlyel, az illetékes német hatóság őt karanténba helyezte ugyanarra az időszakra – olvasható az esetről kiadott bírósági közleményben.
Az alkalmazott ekkor kérte a takarékpénztártól a szabadság e napjainak egy későbbi időszakra való átvitelét.
Miután ezt a takarékpénztár ezt megtagadta, a dolgozó az illetékes munkaügyi bírósághoz fordult arra való hivatkozással, hogy a munkáltató döntése ellentétes a munkaidőről szóló irányelvvel.
A bíróság álláspontja szerint a nemzeti jog kizárólag abban az esetben kötelezi a munkáltatót a kiadott szabadság napjainak átvitelére, ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy a szabadság időtartama alatt munkaképtelenné vált. Márpedig a német bíróságok kimondták, hogy önmagában a karanténba helyezés nem egyenértékű a munkaképtelenséggel.
A munkaügyi bíróság tehát arra keresett választ az Európai Unió Bíróságtól (EUB), hogy az uniós jog megköveteli-e, hogy a szabadság karanténnal egybeeső napjainak átvihetőknek kell lenniük.
Az EUB megállapította, hogy az uniós jog nem követeli meg, hogy át kell vinni a fizetett éves szabadság azon napjait, amelyek alatt a munkavállaló nem beteg, de őt karanténba helyezték. A fizetett éves szabadság célja, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen kipihenni a munkaszerződése alapján őt terhelő feladatok elvégzését, továbbá hogy a rendelkezésére álljon a kikapcsolódásra és szabad időtöltésre alkalmas idő. A karantén időszaka – egy betegségtől eltérően – önmagában nem képezi akadályát e célok megvalósításának, így a munkáltató nem köteles az olyan előre nem látható eseményekből következő hátrányok kompenzálására, mint amilyen a karanténba helyezés, amely megakadályozhatja, hogy munkavállalója maradéktalanul és az általa kívánt módon élhessen a fizetett éves szabadsághoz való jogával.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a gödi Topház Speciális Otthonban nem megfelelően gondoztak egy értelmi fogyatékos nőt, aki 2018-ban, 45 éves korában elhunyt. A magyar hatóságok nem állapították meg sem az intézmény, sem a dolgozók felelősségét – olvasható az Euronews honlapján.
A Google „monopolhelyzetére” hivatkozva az amerikai igazságügyi minisztérium a keresőóriás egyes részeinek feldarabolását akarja elérni. A cél az, hogy eladják azokat az üzletrészeket, amelyek segítettek fenntartani a cég „illegális monopóliumát” az online keresések terén – írja az Euronews.
Megnőtt a barátoktól, rokonoktól kért kölcsönök száma az utóbbi hónapokban a közjegyzők tapasztalatai szerint. Bár hivatalos adat nincs a magánkölcsönökről, egy tavalyi kutatás rámutatott, a magyar lakosság, ha megszorul, ugyanakkora arányban fordul pénzért a környezetéhez, mint a bankokhoz, ráadásul a többség előbb az ismerősöknél próbálkozik. Az ilyen kölcsönök felét azonban legfeljebb csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű kölcsönnyújtásnál pedig érdemes jogász segítségét is igénybe venni. Amennyiben a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, akkor a hitelező probléma esetén bírósági pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adós is biztos lehet abban, hogy nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
