EUB: a magyar ágazati különadók összeegyeztethetők az uniós joggal
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal – állapította meg kedden kiadott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.
Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt. A különadók, amelyek progresszív módon terhelték az árbevételt 2010-2012 között voltak hatályosak.
A Tesco-Global Áruházak, valamint a brit Vodafone-csoport tagját képező Vodafone Magyarország vitatták a rájuk kivetett különadó jogosságát.
Ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt progresszív módon terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. Az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek a vállalkozások mindegyikére érvényesek, a magyar szabályozás tehát semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokkal szemben.
A bíróság a távközlési vállalkozások vonatkozásában azt is megállapította, hogy az adó nem rendelkezik az áfa valamennyi alapvető jellemzőjével, így az nem sérti az uniós áfarendszer működését.
A határozat szerint a magyar szabályozás összeegyeztethető az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal is, ugyanis olyan általános hatályú adókra vonatkoznak, amelyek az állami költségvetésbe folynak be, anélkül hogy az adóalanyok valamely meghatározott csoportjának javára nyújtott előny finanszírozásához lennének rendelve.
Jelen ügyben a bíróság azt is megállapította, hogy a vitatott különadók, sem pedig az azokhoz kapcsolódó progresszív adókulcsok nem tesznek különbséget a vállalkozások székhelye alapján, illetve a magyar adóalanyok és a külföldi adóalanyok között, így az uniós jog szerint a magyar szabályozás nem alkalmaz a letelepedés szabadságára vonatkozó, illetve a társaságok székhelyén alapuló hátrányos megkülönböztetést.
(MTI)
