Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az Európai Unió Bírósága kedden nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság Magyarországi elleni keresetét az ún. “gyermekvédelmi” törvény kapcsán. Az Európai Unió tagállamainak hat hetük van csatlakozni az EUB eljáráshoz.
2021. június 15-én szavazta meg a magyar országgyűlés a propagandatörvényként emlegetett törvénymódosítást, ami tiltja LMBTQI témák megjelenítését és népszerűsítését, ezzel tovább démonizálva az LMBTQI embereket. Már a törvényjavaslat beadásakor jelezték jogvédő szervezetek, hogy a jogszabályi módosítások dermesztő hatással lesznek a magyar társadalomra, hiszen indokolatlanul korlátozzák az LMBTQI tartalmakhoz való hozzáférést. A melegséget és transzneműséget cenzúrázó törvény megszavazása óta nőtt az LMBTQI személyek elleni erőszak, és az oktatási intézményekből eltűntek nemcsak az LMBTQI tartalmak, de általában megnehezedett a szexuális nevelés, mivel külső szakértők és civil szervezetek csak engedéllyel juthatnak el az iskolákba, az engedélyezésről szóló miniszteri rendeletet azonban a mai napig nem fogadták el. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben már kimondta, hogy jogsértő az orosz propagandatörvény: sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkét. Az EJEB Nagykamarája 2023 januárjában megerősítette: a gyermek védelmére hivatkozással nem igazolható a célzottan LMBTQI tartalmakat korlátozó szabályozás, ez szembemegy a gyermek legfőbb érdekével. Ellentétes az Egyezmény szellemével annak kizárása, hogy a kiskorúak objektív, kritikus, a szexuális irányultságok és nemi identitások sokszínűségét bemutató oktatásban részesüljenek.
A törvény és az ahhoz kapcsolódó iránymutatások szándékosan homályosak és kiszámíthatatlanok: így érik el, hogy a tanárok, gyermekvédelmi szakemberek, médiaszolgáltatók öncenzúrát alkalmazzanak, nehogy megsértsék a törvény értelmezhetetlen rendelkezéseit. Így válnak újra tabuvá az LMBTQI témák a közbeszédben és a mindennapi életben.
A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az Európai Unió Bírósága (EUB) ma nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság keresetlevelét. Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett beadvány alapján egyértelmű, hogy a propagandatörvénnyel elfogadott módosítások számos helyen ellentétesek az Európai Unió jogával, ideértve az Alapjogi Charta több rendelkezését. Az Európai Unió tagállamainak február 13-tól számítva hat hetük van csatlakozni az EUB eljáráshoz. Ez az eljárás nemcsak a magyar homo- és transzfób törvényről szól, hanem az emberi méltóságot kikezdő, a szexuális és nemi kisebbségek esetében azt tagadó populizmusról. Egyetlen tagállam kormánya sem bánhat másodrendű állampolgárként az LMBTQI emberekkel. Az Európai Bizottság határozott fellépése egyértelmű üzenet a tagállamok felé: Orbán Viktor LMBTQI-ellenes ámokfutása nem terjedhet tovább az Európai Unióban. A Háttér Társaság szövetségeseivel ezért minden EU-s tagállamot arra buzdít, hogy álljon ki az egyenlőség mellett, álljon ki a magyarországi LMBTQI emberek mellett. A kötelezettségszegési eljárásba való belépéssel egyértelművé tehetik, hogy az Európai Unió tagjai elkötelezettek a szexuális és nemi kisebbségek jogai mellett.
Az uniós polgárok a Forbidden Colours európai szervezet oldalán egy petíció kitöltésével üzenhetnek külügyminiszterüknek, hogy országuk kormánya csatlakozzon az EUB eljáráshoz. A petíciót a Forbidden Colours, a Háttér Társaság, a Reclaim Europe és a Budapest Pride jegyzi.
Forrás: Háttér Társaság sajtóanyaga
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
