Ezer sebből vérzik az ún. “gyermekvédelmi” törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az Európai Unió Bírósága kedden nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság Magyarországi elleni keresetét az ún. “gyermekvédelmi” törvény kapcsán. Az Európai Unió tagállamainak hat hetük van csatlakozni az EUB eljáráshoz.

2021. június 15-én szavazta meg a magyar országgyűlés a propagandatörvényként emlegetett törvénymódosítást, ami tiltja LMBTQI témák megjelenítését és népszerűsítését, ezzel tovább démonizálva az LMBTQI embereket. Már a törvényjavaslat beadásakor jelezték jogvédő szervezetek, hogy a jogszabályi módosítások dermesztő hatással lesznek a magyar társadalomra, hiszen indokolatlanul korlátozzák az LMBTQI tartalmakhoz való hozzáférést. A melegséget és transzneműséget cenzúrázó törvény megszavazása óta nőtt az LMBTQI személyek elleni erőszak, és az oktatási intézményekből eltűntek nemcsak  az LMBTQI tartalmak, de általában megnehezedett a szexuális nevelés, mivel külső szakértők és civil szervezetek csak engedéllyel juthatnak el az iskolákba, az engedélyezésről szóló miniszteri rendeletet azonban a mai napig nem fogadták el. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben már kimondta, hogy jogsértő az orosz propagandatörvény: sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkét. Az EJEB Nagykamarája 2023 januárjában megerősítette: a gyermek védelmére hivatkozással nem igazolható a célzottan LMBTQI tartalmakat korlátozó szabályozás, ez szembemegy a gyermek legfőbb érdekével. Ellentétes az Egyezmény szellemével annak kizárása, hogy a kiskorúak objektív, kritikus, a szexuális irányultságok és nemi identitások sokszínűségét bemutató oktatásban részesüljenek.

A törvény és az ahhoz kapcsolódó iránymutatások szándékosan homályosak és kiszámíthatatlanok: így érik el, hogy a tanárok, gyermekvédelmi szakemberek, médiaszolgáltatók öncenzúrát alkalmazzanak, nehogy megsértsék a törvény értelmezhetetlen rendelkezéseit. Így válnak újra tabuvá az LMBTQI témák a közbeszédben és a mindennapi életben.

A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az Európai Unió Bírósága (EUB) ma nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság keresetlevelét. Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett beadvány alapján egyértelmű, hogy a propagandatörvénnyel elfogadott módosítások számos helyen ellentétesek az Európai Unió jogával, ideértve az Alapjogi Charta több rendelkezését. Az Európai Unió tagállamainak február 13-tól számítva hat hetük van csatlakozni az EUB eljáráshoz. Ez az eljárás nemcsak a magyar homo- és transzfób törvényről szól, hanem az emberi méltóságot kikezdő, a szexuális és nemi kisebbségek esetében azt tagadó populizmusról. Egyetlen tagállam kormánya sem bánhat másodrendű állampolgárként az LMBTQI emberekkel. Az Európai Bizottság határozott fellépése egyértelmű üzenet a tagállamok felé: Orbán Viktor LMBTQI-ellenes ámokfutása nem terjedhet tovább az Európai Unióban. A Háttér Társaság szövetségeseivel ezért minden EU-s tagállamot arra buzdít, hogy álljon ki az egyenlőség mellett, álljon ki a magyarországi LMBTQI emberek mellett. A kötelezettségszegési eljárásba való belépéssel egyértelművé tehetik, hogy az Európai Unió tagjai elkötelezettek a szexuális és nemi kisebbségek jogai mellett.

Az uniós polgárok a Forbidden Colours európai szervezet oldalán egy petíció kitöltésével üzenhetnek külügyminiszterüknek, hogy országuk kormánya csatlakozzon az EUB eljáráshoz. A petíciót a Forbidden Colours, a Háttér Társaság, a Reclaim Europe és a Budapest Pride jegyzi.

Forrás: Háttér Társaság sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.