Fegyházban marad a vokányi gyilkos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem bocsátható feltételes szabadságra a vokányi emberölés elkövetője a szegedi törvényszék nem végleges döntése szerint.

A Szegedi Törvényszék nem engedélyezte az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt 18 év fegyházbüntetéssel sújtott R. A. feltételes szabadságra bocsátását – közölte a bíróság szóvivője kedden.

Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság az elítéltet fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet által előterjesztett vélemény, a komplex igazságügyi pszichiátriai és pszichológiai szakértői vélemény alapján, valamint az elítélt távmeghallgatásával vizsgálta, hogy az elítélt miként képzeli el további életét.

A törvényszék megállapította, hogy az elítéltet a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során egy alkalommal kellett felelősségre vonni, 2010 márciusában, ezzel szemben 27 jutalmat érdemelt ki, az intézetben dolgozik, és szabadulása esetére lakhatása, munkába állása szintén megoldottnak látszik.

Mivel azonban az elítélt magatartása nem tekinthető teljesen kifogástalannak, és a személyisége alapján attól lehet tartani, hogy a jövőben akár élet, illetve testi épség elleni bűncselekményt is elkövethet, a bíróság nem engedélyezte feltételes szabadságra bocsátását.

A végzés ellen az elítélt és védője fellebbezett.

Rozsi Attilát, a pécsi rendőrkapitányság egykori kiemelt főnyomozóját a Pécsi Ítélőtábla 2007 novemberében sújtotta 18 év fegyházbüntetéssel, amiért 2000. február 6-án agyonlőtte élettársa férjét a Baranya megyei Vokányban.

A férfi 1998-ban szerelmi, majd élettársi kapcsolatot létesített a kapitányságon dolgozó kolléganőjével. A korábbi házasságok felbontása – elsősorban a nő férje miatt – elhúzódott. A helyzetet a rendőr őrnagy a férfi megölésével akarta megoldani, erről egy bűnöző ismerősének is beszélt. Egy fegyvergyűjtőtől még korábban vásárolt egy 22-es kaliberű hatástalanított, de visszaélesített pisztolyt az ahhoz készített egyedi hangtompítóval és lézeres irányzékkal együtt. A gyilkossághoz egy régi autót is szerzett, és hamis bosnyák rendszámot szerelt rá.

A rendőr 2000. február 6-án elutazott Vokányba, bement a férj házába, ahol a férfit dulakodás után hét lövéssel megölte. A gyilkos fegyvert a helyszíntől hat kilométerre egy patakba dobta, ahol néhány nappal később helybéliek megtalálták.

A rendőrség az őrnagyot és élettársát néhány napon belül elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte, munkaviszonyukat megszüntette, ám a vádemeléshez nem találtak elég bizonyítékot, ezért később szabadon engedték őket. Az ügy adatait később újraértékelték, a férfi ellen vádat emeltek, majd a Baranya Megyei Bíróság első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Ezt a büntetést enyhítette másodfokon a Pécsi Ítélőtábla 18 év fegyházra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.