Fellép a versenyhatóság a hazai fogyasztók és művészek érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az öt hazai jogkezelő összesen több 210 milliós bírságot kapott a Gazdasági Versenyhivataltól, amiért nem tartották be a kötelezettségeiket az üreshordozói díjak[1] (ÜHD) meghatározásának reformjáról. Az egyesületek ugyanis – hiába vállalták – továbbra sem térképezték fel elfogadhatóan a megváltozott felhasználási szokásokat, így hiányos és hibás elemzésekre alapozva szedtek be egy év alatt (2018-ban) mintegy 11,4 milliárd Ft díjat áttételesen a fogyasztóktól. A GVH egyúttal ismét felhívja a fogyasztók figyelmét a díjak visszaigénylésének lehetőségére, amelyet a korábbi versenyhatósági eljárás teremtett meg Magyarországon.

A nemzeti versenyhatóság 2016 végén írta elő az öt hazai közös jogkezelő szervezet (az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a Filmjus, a Hungart Egyesület és a MAHASZ) számára, hogy az ún. üreshordozói díjak – pl. a mobiltelefonok, memóriakártyák, merevlemezek és minden a vonatkozó jogdíjközleményben szereplő termék árába beépülő jogdíjátalány – meghatározásakor használjanak a korábbinál pontosabb módszertant. Az egyesületek ugyanis a dinamikusan változó piac – ahol pl. erőteljesen jelen vannak a streaming szolgáltatók is – ellenére nem követték elég szorosan a tartalomfogyasztási szokások változásait, piackutatásaik pedig több ponton aggályosak és pontatlanok voltak. A díjszámítási módszertan torzulásai miatt a díjakat végső soron megfizető fogyasztók, illetve a befizetésekből részesülő művészek érdekei egyaránt sérülhettek.

A GVH most lezárult utóvizsgálata feltárta, hogy a közös jogkezelők nem teljesítették megfelelően az előírt kötelezettségeket az üreshordozói díjszámítás precízebb alátámasztásáról. A szervezetek által készíttetett, a díj mértékét megalapozó kutatás ugyanis több szempontból is hibásnak és hiányosnak bizonyult, nem orvosolva még a versenyhatóság által korábban kifejezetten kiemelt problémákat sem – így többek között a reprezentativitás és a mintavételezés hiányosságait, illetve az adathordozók körének igazítását a dinamikusan változó fogyasztói szokásokhoz. Az egyesületek a felmérés reprezentativitásának hiányosságaival egyébként nem csupán a GVH felé vállalt kötelezettségeket sértették meg, hanem a közös jogkezeléséről szóló törvényt[2] is, amely alapján a jogkezelőknek minden évben reprezentatív, átlátható felmérést kell végezniük a magánmásolási díjak megállapításához.

A GVH Versenytanácsa a kötelezettségszegés miatti bírság meghatározásakor figyelembe vette, hogy a jogkezelők – bár nem jártak el a kellő körültekintéssel – alapvetően megkíséreltek megfelelni az előírtaknak. A hatóság enyhítő körülményként tekintette az idő múlását (amelyben mindazonáltal közrejátszott az is, hogy az utóvizsgálatban érintett szervezetek 26 alkalommal, a felkért szakértők pedig további hatszor kértek határidő-hosszabbítást az eljárás során, a GVH így összességében több mint 1200(!) napot várt különféle adatközlésekre. Mindezek figyelembevételével az Artisjus 167 millió Ft, az EJI 22 millió Ft, a MAHASZ 16 millió Ft, a Filmjus 5 millió Ft, a Hungart pedig 400 ezer Ft bírságot kapott a jogsértésért (többségükben részletfizetési kedvezménnyel). Lényeges, hogy a versenyhatóság szankciója nem a művészek és előadók által kapott jogdíjakat csökkenti, hanem a jogkezelő szervezetek saját működési költségeit terheli. Ez bevételük több mint 15%-át, vagyis évente több mint 3,3 milliárd Ft-ot tesz ki a különböző befizetésekből. A GVH Versenytanácsának döntése a hazai fogyasztókat és művészeket védi, hiszen a pontosabb ÜHD díjmeghatározás alapvető érdeke minden érintett félnek, még az adathordozókat forgalomba hozó vállalkozásoknak is.

A GVH egyúttal ezúton is felhívja a figyelmet az ÜHD visszaigénylésének lehetőségére, amelyet az öt jogkezelő által 2016-ban vállalt kötelezettségek teremtettek meg, Hollandia után másodikként az Európai Unióban. A visszatérítést azon fogyasztók igényelhetik, akik a megvásárolt, üres adathordozóra nem másolnak jogdíjjal érintett műveket, hanem kizárólag saját tartalmaikat tárolják rajtuk. A díjak visszatérítésével kapcsolatos, részletes információk a szervezetek által – szintén a GVH eljárásában foglaltak alapján – létrehozott www.maganmasolasidij.hu honlapon érhetők el.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/5/2018.

GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.