Felszólalt Karsai Daniel az életvégi döntésért küzdő alkotmányjogász Strasbourgban


Álmáról, jövőjéről és a betegséggel folytatott küzdelméről is beszélt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Karsai Dániel. Az életvégi döntéshez való jogért harcoló ügyvéd nyomott hangulatban volt a tárgyalás előtt, még a kollégáival közös vacsorát is lemondta, de a meghallgatással nagy teher esett le róla. A kormány képviseletében az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt a testület előtt: az ügy nekik is megterhelő érzelmileg, de szakmai nézőpontból kell hozzáállniuk.

Karsai Dánielt jogászcsapatán kívül családja és legjobb barátai is elkísérték a francia városba, ahol már hétfőn, szakértők meghallgatásával megkezdődött a per. Sándor Judit bioetikus és Regis Aubris francia palliatív-ellátás szakértő zárt ajtók mögött, négy és fél órán át válaszolt a bíróság kérdéseire. Az alkotmányjogász személyes meghallgatása kedd délelőtt fél tízkor, a meghirdetett időben kezdődött – az ügyvédet kamerák kereszttüzében, kerekesszékkel segítették a gyakorlatilag megtelt tárgyalóterembe.

Karsai már szombat óta egy strasbourgi szállodában, visszavonultan készült a perre családja társaságában. A 46 éves ügyvéd számára Strasbourg nem ismeretlen terep, pályája alatt több mint száz embert képviselt már az emberi jogi bíróságon. Mégsem képviseli önmagát, mert „alapszabály, hogy önmagának senki nem jó ügyvédje”.

„Abban a mázlista helyzetben vagyok, hogy 5-6 nálam jóval okosabb és felkészültebb kolléga nagyon nagy örömmel vállalta az ügyemet, úgyhogy azt kell mondjam, hogy ha ilyen emberek vannak mellettem, akkor ki ellenem”.

A dokumentumban a kormány többször is hivatkozott a Pretty kontra Egyesült Királyság-ügyre, mely 2001-ben, vagyis több mint húsz éve került az EJEB elé. A brit Diane Pretty szintén gyógyíthatatlan beteg volt, és azért fordult Strasbourghoz, mert egyedül nem tudott öngyilkosságot elkövetni, az ehhez nyújtott segítség viszont bűncselekménynek számít. A bíróság akkor végül azt állapította meg, hogy a brit állam nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert nincs általános konszenzus az Európa Tanács államai között, mely szerint megengedhető lenne, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból.

A kormány alapvetően azt kéri, hogy az EJEB erre hivatkozzon precedensként, ezt viszont Karsai csapata vitatja, hiszen a Pretty-ügy óta már 21 év telt el, és a jog is fejlődik: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.

Karsai: Az élet és méltóságteljes halál kérdése

Ezután Karsai Dániel kapott szót, aki azzal kezdte, nagyon vegyesek az érzései, hiszen először is rendkívül megtisztelő számára, hogy a bíróság elé állhat és részt vehet a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről.

„De sajnálatosan ez az ügy alapvetően a saját életemről szól, gyakorlatilag élet és méltóságteljes halál kérdése” – folytatta.

Az ügyvéd ezután egy álmáról beszélt: „Azt álmodtam, hogy a 80. születésnapomat ünnepeljük, minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól, a szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok és ALS-em van. Minden nap közelebb visz a teljes mozgásképtelenséghez és a másoktól való teljes függéshez” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy az ALS-re nincs gyógymód, az elérhető kezelések az ő esetében eredménytelenek.

„Bár késleltethetem a fizikai képességeim teljes elvesztését, de nem tudom elkerülni. Az orvosi segítség csak a tüneteket enyhítheti, de semmi sem menthet meg attól, hogy létezésem csendes megfigyelőjévé váljak. Elkerülhetetlenül a testembe leszek zárva, mentális képességeim teljes birtokában”

A TELJES cikk IDE kattintva érhető el.

Forrás: HVG


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Orbán: a tapasztalat és a szakmai tekintély indokolta Sulyok Tamás jelölését

A tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való „forgolódással”, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfői jelölését a miniszterelnök.

2024. február 22.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.