Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróság három rendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt ítélt el öt fiatalt fogházra, javítóintézeti nevelésre, illetve egyiküket fegyházra.
A négy fiatalkorú és egy 18 éves fiatal felnőtt 2019. március 9-én 22 óra körül a XI. kerületi Gellért-hegyen találkozott két kiskorúval. Bántalmazták őket, majd elvették értékeiket. A támadók karórát, fülhallgatót, mobiltelefont, baseball sapkát zsákmányoltak – közölte a Fővárosi Főügyészség.
A fiatalok ezután 23 óra körül, a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren szólítottak le egy kiskorút, és követelték, hogy adja át a nála lévő hangszórót. Erre a sértett nem volt hajlandó, de bántalmazás után elvették tőle. A rendőrség még aznap éjjel elfogta mind az öt támadót, akiket őrizetbe is vettek.
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a fiatalok ellen három rendbeli csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat a Budai Központi Kerületi Bíróságon, hármuk ellen letöltendő szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást, kettejükkel szemben javítóintézeti nevelést indítványozva.
A bíróság az eredményes vádképviselet alapján – a vád szerinti minősítésekkel egyezően – bűnösnek mondta ki a fiatalokat. A bíró egyiküket 2 év 6 hónap fiatalkorúak börtönére, másikukat 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogházára, kettő további fiatalkorút 3-3 év javítóintézeti nevelésre, a fiatal felnőttet 4 év fegyházbüntetésre ítélte.
Az ítélet az 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogházára ítélt vádlott vonatkozásában jogerős, társaival szemben védelmi fellebbezések miatt másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!