Fogvatartottakról döntött az Ab

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. július 18.
Címkék: , ,
Rovat:
Sérti az alaptörvényt, hogy a fogvatartottak esetében nem egyértelmű az orvosi igazolás kiállítására jogosult személy kiléte.

Sérti az alaptörvényt, hogy az Országgyűlés nem határozta meg, kinek kell aláírnia a fogvatartottak közgyógyellátásra jogosultságához szükséges orvosi igazolást a büntetés-végrehajtási intézetekben – állapította meg szerdán közzétett határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A testület közleményében azt írta, az eljárás bírói kezdeményezésre indult, miszerint egy fogvatartott  közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását kérelmezte, viszont azt az első- és másodfokú hatóság elutasította, mert a gyógyszerköltségre vonatkozó igazolást nem a háziorvos írta alá, ezért nem állnak fenn a törvényi feltételek.

A felperes ezután fordult a bírósághoz. Keresetében arra hivatkozott, hogy európai elfogatóparanccsal hozták vissza külföldről Magyarországra, azóta folyamatosan fogva tartják, Magyarországon háziorvosa sosem volt. Szerinte a szabadságvesztésre ítélt emberek közgyógyellátásra vonatkozó joga nem szünetel, ezért a háziorvosi igazolás csatolásának előírása sérti az alaptörvényt – tették hozzá.

Az Ab közleménye szerint a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező ember egyéni gyógyszerkerete erejéig térítésmentesen jogosult egyes gyógyító ellátásokra, illetve gyógyszerekre. A közgyógyellátásból a jogalkotó nem zárta ki a fogvatartottakat, azaz lehetővé teszi nekik a büntetés-végrehajtási intézetben a jogosultság kérelmezését, illetve a már megállapított jogosultság érvényesítését is.

Hangsúlyozták, a hatályos jogi szabályozás a jogosultság megszerzéséhez olyan feltétel teljesítését is előírja, amelynek a fogvatartottak egy része képtelen eleget tenni, ugyanis a háziorvosi igazolás beszerzésének lehetőségétől el vannak zárva. Ezzel szemben azok, akik ugyanezt a jogosultságukat már korábban megszerezték, továbbra is részesülnek a közgyógyellátás által nyújtott kedvezményekben.

Ebben az esetben a fogvatartottak közötti különbségtételnek ésszerű indoka nincs, így a szabályozás diszkriminatív – állapították meg.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogalkotói mulasztás megállapításával és a jogalkotónak címzett felhívással az alaptörvény-ellenes diszkrimináció megszüntethető, így elutasította a támadott rendelkezés megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Továbbá felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának november 30-ig tegyen eleget – közölték.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Hat évet ért a rendszeres csúszópénz
2019. február 21.

Jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélt csütörtökön a Pécsi Törvényszék egy húsipari cégnél dolgozó férfit, aki öt év alatt több mint 13 millió forintot kért fuvarozóktól azért, hogy megbízáshoz juttassa őket.

Ítélet született Mengyi Roland ügyében
2019. február 21.

Három év börtönre ítélte Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Súlyos fegyházbüntetés az éhen halt kislány szüleinek
2019. február 20.

Jogerősen tizennyolc és tizenöt év fegyházra ítélték a 2016 májusában éhen halt másfél éves gyöngyösi kislány szüleit, miután a Debreceni Ítélőtábla szerdán helybenhagyta az első fokon eljáró Egri Törvényszék ítéletét.