Fogvatartottakról döntött az Ab

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. július 18.
Címkék: , ,
Rovat:
Sérti az alaptörvényt, hogy a fogvatartottak esetében nem egyértelmű az orvosi igazolás kiállítására jogosult személy kiléte.

Sérti az alaptörvényt, hogy az Országgyűlés nem határozta meg, kinek kell aláírnia a fogvatartottak közgyógyellátásra jogosultságához szükséges orvosi igazolást a büntetés-végrehajtási intézetekben – állapította meg szerdán közzétett határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A testület közleményében azt írta, az eljárás bírói kezdeményezésre indult, miszerint egy fogvatartott  közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását kérelmezte, viszont azt az első- és másodfokú hatóság elutasította, mert a gyógyszerköltségre vonatkozó igazolást nem a háziorvos írta alá, ezért nem állnak fenn a törvényi feltételek.

A felperes ezután fordult a bírósághoz. Keresetében arra hivatkozott, hogy európai elfogatóparanccsal hozták vissza külföldről Magyarországra, azóta folyamatosan fogva tartják, Magyarországon háziorvosa sosem volt. Szerinte a szabadságvesztésre ítélt emberek közgyógyellátásra vonatkozó joga nem szünetel, ezért a háziorvosi igazolás csatolásának előírása sérti az alaptörvényt – tették hozzá.

Az Ab közleménye szerint a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező ember egyéni gyógyszerkerete erejéig térítésmentesen jogosult egyes gyógyító ellátásokra, illetve gyógyszerekre. A közgyógyellátásból a jogalkotó nem zárta ki a fogvatartottakat, azaz lehetővé teszi nekik a büntetés-végrehajtási intézetben a jogosultság kérelmezését, illetve a már megállapított jogosultság érvényesítését is.

Hangsúlyozták, a hatályos jogi szabályozás a jogosultság megszerzéséhez olyan feltétel teljesítését is előírja, amelynek a fogvatartottak egy része képtelen eleget tenni, ugyanis a háziorvosi igazolás beszerzésének lehetőségétől el vannak zárva. Ezzel szemben azok, akik ugyanezt a jogosultságukat már korábban megszerezték, továbbra is részesülnek a közgyógyellátás által nyújtott kedvezményekben.

Ebben az esetben a fogvatartottak közötti különbségtételnek ésszerű indoka nincs, így a szabályozás diszkriminatív – állapították meg.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogalkotói mulasztás megállapításával és a jogalkotónak címzett felhívással az alaptörvény-ellenes diszkrimináció megszüntethető, így elutasította a támadott rendelkezés megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Továbbá felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának november 30-ig tegyen eleget – közölték.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Megszületetett az elsőfokú ítélet a Buda-Cash-ügyben
2018. október 19.

Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Buda-Cash-ügy vádlottjait a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.

Új épületbe költözött a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Veszprémben
2018. október 19.

Új épületbe költözött a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amelynek kibővült a jogköre. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke sikeresnek és hatékonynak nevezte a bíróságok szervezeti átalakítását a megújult épület átadása alkalmából tartott pénteki sajtótájékoztatón.

Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB
2018. október 18.

Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB

Felelős a szerzői jogok megsértéséért az a felhasználó, akinek internetkapcsolatával a jogsértést fájlmegosztással elkövették, nem mondhatja azt, hogy egy rokona használta a kapcsolatot - mondta ki ítéletét az Európai Unió bírósága.