Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén májusban rendezik meg a II. Wolters Kluwer Jogi Konferenciát, ami a várható jogszabály-változásokkal és főként az új Ptk. tervezett módosításaival foglalkozik majd. Dr. Gárdos Péterrel, a konferencia házigazdájával, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda partnerével beszélgettünk.
Legutóbb 2015 februárjában beszélgettünk, annak apropóján, hogy az Ön szakmai programvezetése mellett 2015 márciusában került megrendezésre az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. A konferencia sikerét jelzi, hogy idén május 11–12. között már a második konferencia kerül megrendezésre Visegrádon?
A sikernek sokféle mérőszáma lehet. Számomra már az első konferencia szervezése során némi bizakodásra adott alapot, hogy minden résztvevő örömmel fogadta el a felkérést. A konferenciát Darák Péter elnök úr és Vékás Lajos professzor úr nyitották meg, előadott – hogy csak pár példát említsek – Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, Vezekényi Ursula, a Kúria tanácselnöke, Eperjesi Zoltán, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának elnöke, Lábady Tamás, Darázs Lénárd, Baka András, Auer Katalin, Kovács Kázmér, Tomori Erika. Jó volt azt is látni, hogy valóban van igény arra, hogy a különböző jogi hivatások informálisabb keretek között találkozva beszéljenek a Ptk. egyes kérdéseiről.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! |
Természetesen az idei évben szeretnénk még izgalmasabbá tenni a konferenciát, abban bízva, hogy az még több jogász számára lesz izgalmas. Továbbra is olyan fórum megteremtésén dolgozunk, ahová ügyvédeknek, jogtanácsosoknak, egyetemi oktatóknak, bíróknak és közjegyzőknek egyaránt megéri eljönni.
Milyen programokat terveznek idén?
A konferencia célkitűzése változatlan: fórumot teremteni a polgári jog iránt érdeklődőknek, hogy első kézből értesüljenek a jogalkotó magánjog terét érintő terveiről, megismerhessék a magánjogi jogszabályok bíróságokon és a jogirodalomban kialakuló értelmezését, valamint, hogy megvitathassák e jogszabályokat. E célkitűzések mentén állt össze az idei program.
Mennyiben foglalkozik a program a várható jogszabály-változásokkal?
Értelemszerűen nem kerülhető meg, hogy ezekre nagy hangsúlyt helyezzünk. Már amikor elkezdtük a konferencia szervezését, látszott, hogy átfogó változásokra számíthatunk a polgári eljárásjog terén, így idén a Pp. reformjára komoly hangsúlyt helyeztünk: a nyitó előadást Wopera Zsuzsanna miniszteri biztos tartja, aki beszámol a reform céljairól és arról, hogy hol tart most a kodifikáció, és e mellett egy külön szekció foglalkozik a Pp.-kodifikáció néhány kiemelt kérdésével. A Varga István által elnökölt szekcióban Éless Tamás ügyvéd, Döme Attila tanácselnök, Harsági Viktória tanszékvezető egyetemi tanár és Wallacher Lajos ügyvédek fognak előadni. A szekció elsősorban a perhatékonyság kérdésével, a kollektív igényérvényesítés lehetséges szabályaival és a bizonyítási eljárással fog foglalkozni.
Ugyancsak terveztük, hogy a megújult közbeszerzés és végrehajtás kérdéseit is vizsgáljuk. A végrehajtás megújuló szabályait bemutató szekciót a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György elnököli. A szekció a végrehajtás szervezeti, felügyeleti változásai mellett az új tartalmi szabályokat is elemzi. A közbeszerzési szekciót Dezső Attila, a Közbeszerzési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumának elnöke vezeti. A szekció nem egyszerűen az új közbeszerzési szabályokra fókuszál, hanem azt vizsgálja, hogy a Kbt. magánjogi szabályai hogyan kapcsolódnak a Ptk. szabályaihoz. E körben elsősorban a szerződésmódosítás, az alanycsere és a kártérítés kérdéseit vizsgálják az előadók.
Foglalkozik-e a konferencia a Ptk. tervezett módosításával?
Az előbb említett reformokkal szemben, tavaly még nem volt látható, hogy sor kerül-e a Ptk. átfogó módosítására. Leginkább az adott okot a „reménykedésre”, hogy az igazságügy-miniszter tanácsadó testülete, amely a Ptk. módosításának szükségességét vizsgálta, nem jutott többségi álláspontra a kérdésben. A konferencia tehát elsősorban a Ptk. kezdeti tapasztalataira fókuszált volna. Az első napra szervezett kerekasztal-beszélgetés tárgya épp az, hogy a gazdasági élet szereplői milyennek látják a Ptk.-t: mennyiben töltötte be a hozzá fűzött reményeket, hol merültek fel problémák. Azt gondolom, hogy a MOL, az OTP és az FHB Jelzálogbank tapasztalatai e körben tanulságosak lehetnek. E mellett az első napon két szeminárium is a Ptk.-t vizsgálja. Az egyik szeminárium Harmathy Attila, Gadó Gábor és Csőke Andrea részvételével azt vizsgálja, hogy a Ptk. hogyan kapcsolódik más magánjogi és közjogi jogszabályokhoz. A másik szeminárium a Ptk. egy-egy konkrét rendelkezését vizsgálja: Leszkoven László az általános szerződési feltételekről, Menyhárd Attila a közös tulajdonról tart előadást, Fejes Gábor pedig a versenyjogász szemüvegén keresztül elemzi a Ptk. egyes szabályait.
Természetesen, amikor világossá vált, hogy az Igazságügy-minisztérium a Ptk. módosítását tartja szükségesnek, akkor a konferencia programját is ehhez igazítottuk. A második napon kerekasztal-beszélgetést tartunk a várható változásokról, melyen részt vesz dr. Vékás Lajos Professzor úr is.
A Ptk.-módosítással kapcsolatos párbeszédet annak ellenére fontosnak tartom, hogy a minisztérium meglehetősen elszántnak tűnik a Ptk. módosítása mellett. A párbeszéd fontosságát jól jelzi, hogy a tárca helyettes államtitkára által közzétett „tézisek” szerint például a Ptk. pénzügyi lízingre vonatkozó szabályai teljesen idegenek a piaci gyakorlattól, ezért azok hatályon kívül helyezése vagy átfogó módosítása indokolt. Ezzel szemben a Wolters Kluwer új folyóirata, a Polgári Jog 2016. februári számában Györgyi Dóra, a Magyar Lízingszövetség új Ptk. munkacsoportjának vezetője szerint a Ptk. pénzügyi lízingre vonatkozó szabályai alapvetően helyesek, tanulmányában csupán néhány ponton javasol apróbb módosításokat. Fontos ezért, hogy ha a minisztérium– a „tézisek”-nél kidolgozottabb – módosítási javaslata megismerhetővé válik, akkor azzal kapcsolatban érdemi vita folyjon.
Látható-e már, hogy a Ptk. mely szabályait érinti a módosítás? Milyen méretű módosítás várható?
Erre egyelőre nehéz lenne válaszolni. A már hivatkozott „tézisek” szerint például a zálogjog körében az önálló zálogjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályai szorulnak átfogó felülvizsgálatra. Ezzel szemben a Magyar Jogászegylet által szervezett konferencián Bodzási Balázs megnyitójában úgy fogalmazott, hogy e szabályok mellett a vagyont terhelő zálogjog, az óvadék, a fidúciatilalom, a zálogjog megszűnésének a szabályai egyaránt felülvizsgálandóak.
Sajnos a helyettes államtitkár által közzétett tézisek annyira rövidek, hogy az alapján sem mérhető fel a változás várható mértéke. Csupán egyetlen példa: a szerződések érvénytelenségének a kérdését a Ptk. több ponton megváltoztatta, a Kúria – ahol a régi Ptk. szabályai engedték – ehhez igazította már 2010-ben a joggyakorlatot. E szabályokkal kapcsolatban hosszas viták folytak, Vékás Lajos már 2002-ben tanulmányt tett közzé a témában. Bodzási Balázs tézisei e körben – minden magyarázat, alátámasztás vagy kifejtés nélkül – csupán annyit tartalmaznak, hogy „Néhány pontosításra szükség lenne emellett a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményeiről szóló szabályok körében is.”
Kifejezetten aggasztó ezért, hogy az Igazságügy-minisztérium tervei szerint a törvénytervezet már márciusban a kormány elé kerülne. Ebből ugyanis az következik, hogy a tárca két-három hét alatt kíván kidolgozni és az érdekeltekkel megvitatni egy ilyen alapvető súlyú jogszabálytervezetet.
Milyen más témákkal foglalkozik még a konferencia?
Az első napon megrendezésre kerülő közjegyzői eljárások és a közjegyzői bizonyítás szeminárium célja, hogy bemutassa, hogy hogyan tudja segíteni az igényérvényesítést a közjegyző igénybevétele. Ennek kapcsán két kérdést vizsgál kiemelten a szeminárium: a közokiratba foglalás előnyeit, joghatásait, valamint a közjegyzői előzetes bizonyítást. A második napon pedig a szellemi tulajdonvédelem és a Ptk. kérdéseit vizsgálja. A szellemi tulajdonjogok területe a magánjog egyik folyamatos változásban lévő, a társadalmi és technológiai változásoknak erősen kitett területe. Bár a magyar jogalkotásban is folyamatosan napirenden van az egyes részterületek megújulása, nem jelentéktelen folyamatok zajlanak az uniós jog szintjén sem. A szeminárium előadói a szellemi tulajdonjogi folyamatok elismert gyakorlati és elméleti szakemberei, részben aktív résztvevői a jogalkotási előkészítő folyamatoknak. A szeminárium elsődleges célja ezen folyamatok és a magyar jogra gyakorolt hatásuk bemutatása.
Természetesen, ahogy tavaly, úgy idén is megrendezzük Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettesének vezetésével az Érvek/ellenérvek című pódiumvitát, amelyen fiktív jogeseteket gondolunk végig a Ptk. szabályai alapján.
Említette előbb a részben az Ön szerkesztésében megjelenő Polgári Jog című folyóiratot. Mennyiben kapcsolódik a folyóirat a konferenciához?
A Wolters Kluwer úgy határozott, hogy Vékás Lajos főszerkesztésével, Kisfaludi András, Parlagi Mátyás, Csehi Zoltán és az én szerkesztésemmel új polgári jogi folyóiratot indít. Nagyon örülök annak, hogy létrejött egy olyan folyóirat, amely kizárólag a magánjogra fókuszál. Az előfizetők nagy száma visszaigazolja, hogy ilyen folyóiratra van szükség a piacon. Bízom benne, hogy a lapban megjelenő cikkek színvonala rászolgál az olvasók bizalmára.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Az Új Jogtár felületén megjelenő folyóirat több ponton is kapcsolódik a konferenciához. Így például a konferencia több előadója publikál a lapban. Ennél fontosabbnak tartom azonban, hogy a folyóirat és a konferencia céljai hasonlóak: fórumot teremteni a Ptk. megismerésének. A Ptk. megismerése, megtanulása hosszú folyamat: ezt szolgálják a lap tanulmányai.
Mi különbözteti meg a folyóiratot a piacon megjelenő más jogi folyóiratoktól?
Azt gondolom, hogy ilyen megkülönböztetés a lap tematikáján túl talán nem szükséges: a lap jól illeszkedik a többi jogi folyóirat közé. Fontosnak tartom viszont, hogy a Polgári Jogban közzétett tanulmányok lektorált tanulmányok, ami reményeink szerint hozzájárul a közzétett cikkek kiemelkedő színvonalához. Izgalmasnak tartom azt is, hogy a lap nagy hangsúlyt helyez a joggyakorlatra. A Jogesetelemzés rovat rendszeresen tesz közzé felsőbb bírósági ítéleteket tudományos igényességgel elemző írásokat. Ez a műfaj a rövid, néhány oldalas, kivonatolt döntéseknél jobban megismerhetővé teszik egyes kérdésekben a bíróságok álláspontját és gondolkodásmódját, emellett fórumot biztosít ezen döntések érvelésének, esetleges érvelési hibáinak bemutatására. E mellett a Ptk. a jogesetek tükrében rovatban az 1959-es Ptk. gyakorlatából ismert jogesetet gondolunk végig a Ptk. szabályai alapján, míg a Döntvény rovatban már az új Ptk. alapján egyedi ügyben hozott, elsődlegesen az alsóbb fokú bírósági döntéseket mutatunk be.
