Fontos változások a büntetőeljárásokat érintő szabályokban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2021. január 1-jei hatállyal módosultak a büntetőeljárásokat érintő szabályok.
A 2020. évi XLIII. törvény megalkotását többek között a büntetőeljárásról szóló törvény 2018. július 1-jei hatályba lépését követően felmerült jogértelmezési kérdések, jogalkalmazási problémák megoldása tette szükségessé.
A módosítás értelmében pontosításra kerültek az ellenérdekű személy részére történő kézbesítésre vonatkozó szabályok, továbbá kibővültek a kézbesítési fikció eddigi esetei.
A költségek viselését, illetve előlegezését érintő változás, hogy a költségkedvezmény a terhelt esetén az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén pedig az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére is kiterjed.
A segítőként eljárni jogosultak köre kiegészül az ügygondnokkal és a pártfogó ügyvéddel.
A módosítás egyértelművé teszi a vádlott-társak és védőik jelenléti és kérdezési jogát az előkészítő ülésen, valamint a vádlott érdemi – az előkészítő ülés céljához igazodó, elsősorban a beismerés őszinteségének feltárására irányuló – kihallgatásának igényét.
Kiegészítésre kerültek a fellebbezés kiterjesztésére vonatkozó tilalom szabályai, melynek értelmében a fellebbező a későbbiekben nem terjesztheti ki a fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett cselekményre, illetve a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre.
A magánvádlóra és a pótmagánvádlóra vonatkozó szabályok új rendelkezésekkel egészültek ki a személyes megjelenési kötelezettséggel összefüggésben, így, ha a magánvádló, pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet.
A módosítás kibővíti azon rendelkezések körét, amikor a személyes meghallgatáson, az első- és másodfokú bírósági tárgyaláson a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló magatartása a feljelentés visszavonásának, a vád elejtésének, illetve a fellebbezés visszavonásának minősül. Ilyen magatartásnak minősül, ha a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, továbbá, ha a sértett, illetve a magánvádló, pótmagánvádló a rendzavarással nem hagy fel.
A 2020. évi CL. törvény célja többek között az eljárások egyszerűsítésével, az adminisztráció csökkentésével, illetve különböző költségkedvezmények bevezetésével a sértettek igényérvényesítésének megkönnyítése.
Jelentős változás, hogy a büntetőeljárás során a sértett a polgári jogi igény előterjesztése esetén a kötelezett személye és az igényelt összeg pontos megjelölése helyett úgy is nyilatkozhat, hogy a bíróság által az ítéletben megállapított összeget érvényesíti kártérítési összegként, illetve a bíróság által elítélt személyt jelöli meg kötelezettként.
A vagyoni jellegű követelések mellett szűk körben lehetővé válik a sérelemdíj polgári jogi igény keretében való érvényesítése.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban megítélt polgári jogi igény esetén a költségkedvezmény költségfeljegyzési jogként kiterjed a végrehajtási eljárásra is.
A módosítás megteremti a polgári jogi igény bejelentésére szolgáló formanyomtatvány bevezetésének törvényi alapját.
Lehetővé teszi továbbá, hogy a terhelt a felelősségének megállapítása esetére elfogadja a sértett követelését (kvázi egyezség). Ebben az esetben a terhelt nyilatkozata ad alapot a bíróság számára, hogy a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő tényleges vizsgálata és mérlegelése nélkül, adott esetben erre vonatkozó bizonyítás lefolytatása nélkül dönthessen végérvényesen a büntetőeljárásban a polgári jogi igényről.
A legfontosabb változásokat közérthetően bemutató, aktualizált tájékoztatók ide kattintva érhetőek el.
(birosag.hu)
