Frissítette az adóparadicsomok feketelistáját az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió illetékes tanácsa felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, Antiguát és Barbudát, Belize-t, valamint a Seychelle-szigeteket felvette, a Brit Virgin-szigeteket, Costa Ricát és a Marshall-szigeteket törölte a jegyzékből; a listán jelenleg tizenhat joghatóság található.

Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő tanács (Ecofin) luxembourgi ülésén megállapította, hogy a listára felvett országok és területek adózási ügyekben nem működnek együtt, és arra kérte őket, hogy a problematikus kérdések rendezése érdekében működjenek együtt az Európai Unió magatartási kódexszel foglalkozó csoportjával.

Az EU a Brit Virgin-szigeteket azért törölte a jegyzékből, mert ez a terület módosította az információcserére vonatkozó keretét. Costa Rica azért került le a jegyzékről, mert módosította a külföldi eredetű jövedelmekre vonatkozó mentességi rendszerének káros vonatkozásait. A Marshall-szigeteket pedig azért törölte a tanács a jegyzékből, mert jelentős előrehaladást ért el a gazdasági tartalomra vonatkozó követelmény végrehajtásában.

Az uniós jegyzékben Anguilla, Antigua és Barbuda, Amerikai Szamoa, a Bahama-szigetek, Belize, az Amerikai Virgin-szigetek, Fidzsi, Guam, Palau, Panama, Oroszország, Szamoa, a Seychelle-szigetek, Turks- és Caicos-szigetek, Trinidad és Tobago, valamint Vanuatu található.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzéke olyan országokat, illetve területeket tartalmaz, amelyek vagy nem folytatnak konstruktív párbeszédet az EU-val az adóügyi kormányzásról, vagy nem teljesítették a szükséges reformok végrehajtására vonatkozó vállalásaikat. E reformoknak arra kell irányulniuk, hogy az adott országok és területek megfeleljenek a jó adóügyi kormányzás objektív kritériumainak, amelyek magukba foglalják az adózási átláthatóságot, a méltányos adóztatást, valamint azon nemzetközi normák végrehajtását, amelyek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését célozzák.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzéke mellett a tanács jóváhagyta az aktuális helyzetről szóló dokumentumot is, amely tükrözi az EU és nemzetközi partnerei között folyamatban lévő együttműködést, valamint ezen országok és területek arra irányuló vállalásait, hogy a jó adóügyi kormányzás elfogadott normáinak betartása érdekében megreformálják jogszabályaikat. Az aktuális helyzetet áttekintő dokumentumból az EU négy országot, illetve területet törölt. Jordánia és Katar teljesítette a vállalásait azáltal, hogy módosította káros adóügyi rendelkezéseit. Montserrat és Thaiföld pedig eleget tett a befizetett adókra vonatkozó országonkénti jelentéstétellel kapcsolatos valamennyi függőben lévő vállalásának – közölték.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2016. június 17.

Bevezetés a lopológiába, 1. lecke: mi az offshore és mire jó?

A Panama-botrány kapcsán ismét napirendre kerültek – teljes joggal – az offshore befektetések és gazdasági manőverek. Mivel az offshore a közbeszédben gyakran direkt rossz szándékú adócsalást, korrupciót takar, az alaposabb olvasók fejében felmerülhet a kérdés: offshore-ozni vajon mindig illegális? Mire használják az offshore-műveleteket azok, akik legálisan használják, s hol lép át a jogszerűség az illegalitásba? Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mi az „offshore”, miben különbözik tőle az adóparadicsom és mire használják ezeket a lehetőségeket a magánemberek.

2016. június 20.

Bevezetés a lopológiába, 2. lecke: az állam tényleg a nyomodban van!

Az offshore-ozás előnyeiből nem részesülő államok a kieső adóbevételek miatt egyre kevésbé barátságosak az adócsaló trükkökkel szemben, így aki az offshore-ozók azon 80%-ához tartozik, amely pénzei elrejtése és adócsalás céljából használja e struktúrákat, jobb, ha a régi mondás értelmében éli napjait: attól, hogy paranoid vagy, még nem biztos, hogy nincsenek a nyomodban! Cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy az államok miként próbálják az offshore-ozó, adócsaló állampolgárokat utolérni. A hurok egyértelműen szorul az adócsalók nyaka körül – bár a fojtogatástól még messze vagyunk.

2016. június 24.

Bevezetés a lopológiába, 3. lecke: legális, de nem etikus?

Az offshore-gyakorlatokról szóló cikksorozatunk harmadik részében a cégek klasszikus – offshore és adócsaló – trükkjeit vizsgáljuk meg: miként igyekeznek a megtermelt javak utáni nyereségadót és osztalékadót, illetve azok alapját olyan országok felé irányítani, amelyekben kedvezőbbek az adózási feltételek, mint a tevékenység (eladás) helyén? Sokszor természetesen illegális az efféle csalás (például amikor hamis tranzakciók, költségek bekönyvelése révén valósul meg az adóalap csökkentése), de számos legális, a rosszindulatot nehezen bizonyíthatóvá tévő módszer is közkézen forog. Ezekre persze a politikusok és a közgazdászok egy része azt mondja: ha nem is illegális, amit egyes nagy cégek csinálnak, de legalábbis végtelenül etikátlan.