Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hárommilliárd forintos csalással vádolja a Tatabányai Járási Ügyészség egy tatabányai gabonakereskedő cég két vezetőjét, akik a társaság fizetésképtelensége ellenére kötöttek szerződéseket és ezzel 191 sértettnek okoztak kárt – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség pénteken.
Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a malomipari termékek gyártásával, gabona-nagykereskedelemmel foglalkozó társaság 2015-ben 2,7 milliárd forint üzemi veszteséget halmozott fel és 4,6 milliárd forint összegben nem tudott eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek.
A vádlottak hitelkérelmeit a pénzintézetek elutasították, mert a cég készpénzállománya alacsony volt és túlzottan eladósodott. A vállalkozás 2015. június végétől olyan tartozásokat halmozott fel, amelyeket már nem tudott kifizetni, ezért a tulajdonukban lévő, korábbi hitelek fedezetéül szolgáló ingóságokat értékesítettek.
Időközben hitelezők egy csoportja kétszázmillió forintos tartozás miatt a cég ellen felszámolást kezdeményezett. A társaság vezetői a további működés érdekében megegyeztek a hitelezőkkel és részletfizetést ajánlottak fel.
Az ügyészség szerint a vádlottak tudatában voltak annak, hogy a társaságnak 2015. június végétől nem volt reális lehetősége a megkötött szerződések kiegyenlítésére. A sértetteket nem tájékoztatták a fizetőképesség hiányáról, az alkalmazottakkal továbbra is köttettek szerződéseket gabonafelvásárlására.
A Tatabányai Járási Ügyészség a cég két vezetőjét különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint haszonszerzés céljából tévedésbe ejtő, illetve tévedésben tartó magatartásukkal 191 sértettnek összesen mintegy hárommilliárd forint kárt okoztak.
Arra az esetre, ha a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a bűncselekmény elkövetését, az ügyészség az elsőrendű vádlottra öt év, a másodrendűre négy év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Kérte továbbá, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben 1,7 milliárd összegben rendeljenek el vagyonelkobzást – ismertette a megyei főügyész.
(MTI)
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
