GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása


A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak elhalasztásával. A GVH elnöke a széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a minden érintett számára megnyugtató garanciák beépülhessenek a tervezett rendelkezésekbe.

2024. április 2-án nyújtotta be a Kormány az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely számos ponton tervezte módosítani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (Tpvt.), a versenytörvényt is. A beterjesztett törvényjavaslat, többek között német minta alapján, tartalmazta az alapvető jelentőségű vállalkozásra vonatkozó rendelkezés bevezetését, amely preventív megközelítéssel segítheti a GVH gyors és hatékony beavatkozását versenytorzítás esetén.

A GVH elnöke a Kossuth Rádió április 5-i adásában felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti versenyhatóság minden esetben az érintett piacok szereplőivel együttműködve, széles körű konzultáció alapján alakítja ki a jogalkalmazói gyakorlatát, amelyet aztán közleményben tesz közzé.

Rigó Csaba Balázs az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának mai ülésén elhangzottakra reagálva rámutatott: „a Gazdasági Versenyhivatal minden esetben a lehető legszélesebb körű szakmai konszenzusra törekszik a tevékenységét meghatározó jogszabályokról, illetve azok gyakorlati alkalmazásáról. A versenytörvény egyes tervezett módosításairól indokolt a további, széleskörű szakmai konzultáció azért, hogy a minden érintett számára megnyugtató, megfelelő garanciák beépülhessenek a tervezett rendelkezésbe. Hozzátette: „a Versenyhivatalra eddig is számíthattak a magyar emberek és vállalkozások és ez a jövőben sem lesz másként. A GVH sosem élt vissza a hatásköreivel és a joggal.”

A GVH elnöke a széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezte, az érintett jogalkotók, szaktárcák, illetve az érintett piaci szereplők, vállalkozások és képviselőik bevonásával. A szakmai konzultációk rövidesen megkezdődhetnek.

Forrás: GVH Közszolgálati kommunikációs Iroda


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.