Gyerekotthonokból kikerülő fiatalok pénzét sikkasztotta el az intézményvezető


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 36 éves nő a gyerekek ellátását biztosító összeggel, valamint az utógondozott gyerekek apanázsával nem tudott elszámolni; összesen 1 millió 780 ezer forintot vett fel a pénzükből saját céljaira.

A nevelőnő két Nógrád megyei gyermekotthonban is vezetőként dolgozott, munkaköre alapján az ő feladata volt az ott élő gyermekek ellátását biztosító pénzzel való gazdálkodás – közölte a Nógrád megyei főügyész, Bóna Gyula István.

2018 márciusa és áprilisa között közel másfél millió forint volt rábízva, melyet a működés biztosítására kellett volna fordítania. Az ellátmány jelentős része bankszámlára érkezett, amelyről a kezelésében álló bankkártyával mintegy 850 ezer forintot vett fel, a pénzt azonban a nevelésben álló gyermekek ellátása helyett magára költötte.

A kártyát és a PIN-kódot is őrizte

A vádlott feladata volt az is, hogy a felnőttkor elérésével a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok utógondozásával járó pénzügyeket intézze. Ennek keretében köteles volt havonta a fiataloknak saját jogon járó juttatások egy részét személyi térítési díjként a gyermekvédelmi szakszolgálat felé befizetni. 2017-ben e kötelességének azonban öt fiatal esetében nem tett eleget, az előírt havi összeget az intézménynek nem fizette be, azzal a sértettek felé sem számolt el, azt saját szükségleteire fordította, ezzel a fiataloknak közel 150 ezer forint kárt okozott.

gyermekotthonok

Az egyik utógondozott saját nevére szóló bankkártyáját és az ahhoz tartozó PIN-kódot is a nő őrizte. 2017 novembere és 2018 januárja között a fiatal megtakarításából 780 ezer forintot élt fel.

Felfüggeszthetik a büntetést

Az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás bűntette miatt emelt vádat, melyben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a vádlottat a próbaidő idejére a bíróság helyezze pártfogó felügyelet alá. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság kötelezze a nőt az okozott károk megtérítésére.

Bóna Gyula István hozzátette: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen a váddal egyezően elismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 1 év 8 hónap, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Az ügyészség akkor indítványoz próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, ha az eljárás adatai alapján alaposan feltehető, hogy az elkövetővel szemben a büntetés a végrehajtás elrendelése nélkül is eléri a célját, azaz a szankció a tettest visszatartja újabb bűncselekmény elkövetésétől.

Amennyiben az elkövető mégsem tér jó útra és a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, az emiatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása már nem függeszthető fel, és azzal együtt a korábban felfüggesztett büntetését is le kell töltenie.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.