Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Komlói Járásbíróság azt a nőt, aki kiskorú gyermekei testi, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyeztette – közölte a honlapján a Pécsi Törvényszék.
Az ítélet nem jogerős.
A bíróság tájékoztatása szerint a családi pótlékból, valamint a gyermekei után járó segélyből, rendkívül szegényes körülmények között élő nő három kiskorú gyermeket nevelt a komlói Családok Átmeneti Otthonában. Nem gondoskodott az évszaknak megfelelő öltözékről gyermekei számára, őket rendszeresen koszos, elhanyagolt és vizelettel átitatott ruházatban járatta óvodába. Legkisebb gyermekét egész nap a kiságyban hagyta.
A gyermekek táplálása nem az egészséges életmódnak megfelelően történt és a szükséges orvosi vizsgálatokra, szemészeti kezelésekre és védőoltások beadására sem vitte el őket a nő. A vádlott több alkalommal bántalmazta gyermekeit, indokolatlanul kiabált velük. Az esti órákban elment az ismerőseihez italozni, gyermekeit egyedül hagyta a lakásban, és csak másnap ment vissza hozzájuk.
A bíróság szerint mindhárom gyermek személyiségének fejlődésbeli szintje jelentősen elmarad az átlagtól mind szellemi, mind erkölcsi, mind érzelmi téren.
A vádlott nevelési, felügyeleti, gondozási kötelességeinek súlyos megszegésével kiskorú gyermekei testi, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyeztette, ezért a Komlói Járásbíróság a nőt nyolc hónap börtönre ítélte, egyúttal egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezéssel éltek, így az ítélet nem jogerős.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
