Gyorsított perben kaphatnak kártérítést a bűncselekmények áldozatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai számára annak érdekében, hogy mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak.

A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ahogy a törvény tárgyalásakor az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, az új jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az érintettek. Így a börtönzsúfoltsági eljárások kártalanítási pereiben megítélt 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került az áldozatokhoz.

Az elfogadott törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásban – amelyeket egy másik jogszabály 2020 végéig felfüggesztett -, lehetőség legyen az áldozati kártérítések kifizetésére.

A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási ügyben eljáró bírónak tájékoztatást kell nyújtania az érintetteknek.

A gyorsított per számos ponton eltér a polgári perrendtartásban foglalt szabályoktól. Az áldozat igényérvényesítése könnyebbé válik például a költségfeljegyzési jog biztosításával, és azzal is, hogy lehetősége lesz a saját lakóhelye szerint elindítani az eljárást.

A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül járnak el, a keresetet pedig nem kapcsolhatják össze más keresettel. A tárgyalást elsődlegesen elektronikus eszköz segítségével folytatják le, hogy az áldozatnak ne kelljen találkoznia a bűncselekmény elkövetőjével.

Egyszerűbb esetekben a per tárgyaláson kívül is elbírálható, és a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül. A másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.