Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Gyorsított perben kaphatnak kártérítést a bűncselekmények áldozatai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai számára annak érdekében, hogy mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak.
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Ahogy a törvény tárgyalásakor az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, az új jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az érintettek. Így a börtönzsúfoltsági eljárások kártalanítási pereiben megítélt 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került az áldozatokhoz.
Az elfogadott törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásban – amelyeket egy másik jogszabály 2020 végéig felfüggesztett -, lehetőség legyen az áldozati kártérítések kifizetésére.
A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási ügyben eljáró bírónak tájékoztatást kell nyújtania az érintetteknek.
A gyorsított per számos ponton eltér a polgári perrendtartásban foglalt szabályoktól. Az áldozat igényérvényesítése könnyebbé válik például a költségfeljegyzési jog biztosításával, és azzal is, hogy lehetősége lesz a saját lakóhelye szerint elindítani az eljárást.
A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül járnak el, a keresetet pedig nem kapcsolhatják össze más keresettel. A tárgyalást elsődlegesen elektronikus eszköz segítségével folytatják le, hogy az áldozatnak ne kelljen találkoznia a bűncselekmény elkövetőjével.
Egyszerűbb esetekben a per tárgyaláson kívül is elbírálható, és a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül. A másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.
(MTI)