Haláleset Szegeden: súlyos testi sértés miatt tartóztatták le a párt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ismerősük fejét ütötték, és hátrahagyták a sértettet, aki a kórházba szállítás után meghalt.

A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte annak a nőnek és férfinak a letartóztatását, akik megalapozottan gyanúsíthatók súlyos testi sértés bűntettének elkövetésével. A bíróság döntése alapján a gyanúsítottak letartóztatása 2020. október 29-ig tart.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azért indítványozta a gyanúsítottak letartóztatásának elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy 2020. szeptember 27-én a délelőtti órákban Szegeden, a Tisza árterében, a Felső-Tiszapart magasságában egy rendszeresen ott tartózkodó férfival szóváltásba keveredtek, melynek során a sértettet – akinek ismerősei voltak – többször fejen ütötték, továbbá egy faléccel is bántalmazták, majd a helyszínen hátrahagyták. A magatehetetlen férfire a járókelők találtak rá a kora délutáni órákban, értesítették a mentőket, de a sértett ennek ellenére a kórházba szállítást követően életét vesztette.

A bíróság álláspontja szerint a gyanúsítottak kiemelkedő tárgyi súlyú, magas büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény elkövetésével gyanúsíthatók, valamint mindkét gyanúsított ellen további büntetőeljárás is folyamatban van, melyre tekintettel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra helyezésük esetén a hatóságok elől megszöknének, vagy elrejtőznének. Emellett megalapozottan feltehető az is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén veszélyeztetnék a bizonyítási eljárás eredményes lefolytatását, különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyek jogellenes befolyásolásával, valamint többszörösen büntetett előéletükre figyelemmel szabadlábra bocsátásuk esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követnének el.

Mindezekre figyelemmel a bíróság a letartóztatás céljait enyhébb kényszerintézkedéssel nem látta elérhetőnek, így a gyanúsítottak letartóztatását rendelte el.

A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, azzal szemben az egyik gyanúsított és védője enyhébb kényszerintézkedés elrendelése, míg a másik gyanúsított és védője szabadlábra helyezés érdekében jelentettek be fellebbezést, így a bíróság végzései nem váltak véglegessé – derül ki az Szegedi Törvényszék közleményéből.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.