Haláleset Szegeden: súlyos testi sértés miatt tartóztatták le a párt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ismerősük fejét ütötték, és hátrahagyták a sértettet, aki a kórházba szállítás után meghalt.

A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte annak a nőnek és férfinak a letartóztatását, akik megalapozottan gyanúsíthatók súlyos testi sértés bűntettének elkövetésével. A bíróság döntése alapján a gyanúsítottak letartóztatása 2020. október 29-ig tart.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azért indítványozta a gyanúsítottak letartóztatásának elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy 2020. szeptember 27-én a délelőtti órákban Szegeden, a Tisza árterében, a Felső-Tiszapart magasságában egy rendszeresen ott tartózkodó férfival szóváltásba keveredtek, melynek során a sértettet – akinek ismerősei voltak – többször fejen ütötték, továbbá egy faléccel is bántalmazták, majd a helyszínen hátrahagyták. A magatehetetlen férfire a járókelők találtak rá a kora délutáni órákban, értesítették a mentőket, de a sértett ennek ellenére a kórházba szállítást követően életét vesztette.

A bíróság álláspontja szerint a gyanúsítottak kiemelkedő tárgyi súlyú, magas büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény elkövetésével gyanúsíthatók, valamint mindkét gyanúsított ellen további büntetőeljárás is folyamatban van, melyre tekintettel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra helyezésük esetén a hatóságok elől megszöknének, vagy elrejtőznének. Emellett megalapozottan feltehető az is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén veszélyeztetnék a bizonyítási eljárás eredményes lefolytatását, különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyek jogellenes befolyásolásával, valamint többszörösen büntetett előéletükre figyelemmel szabadlábra bocsátásuk esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követnének el.

Mindezekre figyelemmel a bíróság a letartóztatás céljait enyhébb kényszerintézkedéssel nem látta elérhetőnek, így a gyanúsítottak letartóztatását rendelte el.

A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, azzal szemben az egyik gyanúsított és védője enyhébb kényszerintézkedés elrendelése, míg a másik gyanúsított és védője szabadlábra helyezés érdekében jelentettek be fellebbezést, így a bíróság végzései nem váltak véglegessé – derül ki az Szegedi Törvényszék közleményéből.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.