Handó: a bíró a jogállam motorja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a zalai összbírói értekezlet kapcsán beszélt a bírók szerepéről.


A bírósági eljárás a próbaköve annak, hogy a törvényhozás által létrehozott jog összeilleszthető-e a való élet kihívásaival, képes-e rendet, rendszert vinni a hétköznapokba – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Zalaegerszegen.

Handó Tünde a zalai összbírói értekezlet kapcsán tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a bíró az, aki „a jog elvont normaszövegét és a valóságot egymáshoz igazítja, megpróbálja az összhangot megtalálnia az igazság és a jog között”.

A bíróság a fékek és egyensúlyok rendszerében tölt be meghatározó szerepet, ugyanakkor „a jogállam hajtóereje, motorja”, mert az eljárásokban szerzett tapasztalatok segítik a törvényhozást.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Példaként említette, hogy a szabálysértési ügyek szabályozása miatt 2012-ben ügydömping volt a bíróságokon, majd a jogszabályok változása után a korábbi havi átlag 36 ezer szabálysértési tárgyalás száma mára két-három ezerre csökkent.

Az OBH elnöke Deák Ferenc egyik kijelentését idézve úgy vélekedett: a bíróságoknak nemcsak a jogot kell alkalmaznia, de a társadalmi felelősséget is magáévá kell tennie. A bírósági szervezetben tevékenykedő mintegy 11 ezer dolgozónak a társadalmat kell szolgálnia, segítenie, és ebbe a törekvésbe illeszkedik a tanúgondozás, a mediáció vagy a nyitott bíróságok kezdeményezése és terjedő gyakorlata.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a Magyar Bírói Egyesület elnöke a tájékoztatón arról beszélt, hogy a magyarországi bíróságok európai viszonylatban leterheltek, s bár munkájuk megítélése jó, a magyar bírók bére európai uniós összehasonlításban az utolsó helyen áll. Az elmúlt években csökkent a bírói hivatás iránti érdeklődés is, ezért is van szükség olyan életpályamodell kialakítására, ami vonzóvá és kiszámíthatóvá teszi ezt a hivatást.

Felidézte, hogy az OBH, az Országos Bírói Tanács, valamint a bírói egyesület és érdekképviselet elnöke a múlt héten írt alá egy együttműködési megállapodást, amely szerint közös előterjesztést kívánnak tenni a kormány felé a bírói életpálya megvalósítása érdekében. A törekvésük az, hogy minél hamarabb, lehetőség szerint már a jövő évben elinduljon ez az életpályamodell, egy kormányhatározat tervezete szerint viszont későbbi időpontban vezethetik be a bírói és ügyészi életpályamodellt.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszéket tavaly július óta megbízottként irányító elnök a zalai bíróságok munkáját értékelve elmondta: az utóbbi három évet vizsgálva – az országos statisztikákhoz hasonlóan – csökkenő ügyérkezés tapasztalható a megyében. Ügyviteli változások miatt csaknem a felére esett az új peres ügyek száma, de ennek megfelelően növekedett a nem peres eljárások száma.

Három év után az elmúlt esztendő volt az első, amikor Zalában több ügyet fejeztek be a bíróságok, mint ahány új eljárást iktattak, s ezzel együtt a még folyamatban lévő ügyek száma is csökkent. Tavaly a zalai bíróságokon maradt a legkevesebb ügy folyamatban 2013-hoz képest, s szintén országosan elsők a zalai bírók a másodfokú büntetőeljárások befejezésében és a folyamatban lévő ügyek mérséklődésében – tette hozzá Sorok Norbert.

A Zalaegerszegi Törvényszék elnöke egyebek közt jelezte azt is, hogy az ügyfélbarátabb, szolgáltatóbb jelleget tovább erősítve idén minden zalai bíróságon információkat sugárzó tévéket helyeznek el, nyílt wifi-hozzáférést szeretnének biztosítani, illetve a telefonos és elektronikus bejelentkezéseket is meg kívánják könnyíteni. Zalaegerszegen ügyfélcentrumot is létrehoznak, továbbá olyan helyiséget alakítanak ki, ahol az ügyfelek kulturált körülmények között tudnak iratokat tanulmányozni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

„Mit lájkol a gyerek?” – a szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló „Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt „Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki. Az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.