Handó: egyre kevesebb az elévülés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen csökkent az elévült büntetőügyek száma, ami az ítélkezés hatékonyságának fontos mutatója – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Szolnokon.


Handó Tünde a Szolnoki Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón kifejtette: míg 2013-ban 156 büntetőügy évült el a bírósági eljárásokban, egy évvel később már csak 114, 2015-ben 95, tavaly pedig 70.

Kiemelte: elévülés elsősorban objektív, bíróságon kívül álló okok miatt következik be.

Előfordul, hogy a vádban foglalt bűncselekmény büntethetősége már a vádirat bírósághoz érkezésekor elévült – közölte. Az elévülés további oka, ha a terhelt tartós, súlyos betegség miatt nem tud megjelenni, külföldön fogvatartott vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Ezek mind akadályai lehetnek az eljárás lefolytatásának – jegyezte meg.

Hozzátette: Szolnokon egyetlen elévült büntetőügy sem volt az elmúlt két évben, és országosan is csak négy, bírói hibára visszavezethető elévült büntetőügyről tud beszámolni 2016-ból, miközben százezres nagyságrendű a folyamatban levő büntetőügyek száma. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan csökken a bírói hibára visszavezethető elévülések száma.

Megjegyezte: komoly vezetői szankcióra számíthatnak azok a bírók, akik önhibájából következik be az elévülés. Előfordult, hogy lemondtak ilyen mulasztások miatt a hivatásukról bírák, fegyelmi eljárás indult velük  szemben – közölte.

Handó Tünde kitért arra, hogy a bírósági szervezet hatékony működésének megteremtéséhez komoly felhatalmazást ad a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény. Ez az OBH elnökét arra kötelezi, hogy kialakítsa és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot – mondta, hozzátéve: a kitűzött stratégiai célok helyességét az eredmények egyértelműen igazolják. 

Az OBH elnöke által meghatározott stratégiai célok: a bíróságok teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket, a független bírák időszerűen és magas szakmai színvonalon ítélkezzenek. Cél az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása, valamint a tárgyi feltételek biztosítása is. 

Megjegyezte: a megye bírósági épületei közül tavaly a Szolnoki Törvényszék főépületében megkezdődött a Szolnoki Járási Ügyészség kiköltözésével felszabaduló második emeleti épületszárny belső felújítása, abban kezelőirodák, oktatóterem, irodák kialakítása. A Szolnoki Járásbíróság bírái így a túlzsúfolt, három-négy bírónak helyet adó szobákból önálló helyiségekbe költözhettek. A Jászberényi Járásbíróságon is történtek korszerűsítések. 
Emellett eszközöket szereztek be a megye bíróságain és további felújításokat is terveznek – tette hozzá.     

Handó Tünde stratégiai célnak nevezte a bírósági szervezet integritását, az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatóságát, utóbbi kiszámíthatóságát és ellenőrzöttségét, továbbá a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsítését és a képzési rendszer fejlesztését, a többi hivatásrenddel való együttműködést. 

Kissné Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke arról számolt be, hogy 2016-ban az országos ügymennyiség 3 százaléka érkezett hozzájuk, ugyanilyen mértékben fejezték be a peres ügyeket az ott dolgozó bírák. Tavaly az előző évhez képest 4 százalékkal kevesebb ügy érkezett a törvényszékhez, de azokon belül emelkedett a peres ügyek száma – mondta.

Szólt arról, hogy tavaly 939 előállításos ügy volt, 400-al több, mint 2015-ben. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetése után rövid időn belül bíróság elé állítják a vádlottat és kiszabják a büntetést is – jegyezte meg.

A Szolnoki Járásbíróságon 26 százalékkal csökkent büntető ügyszakban a folyamatban levő  ügyek száma 2016-ban, a Karcagi Járásbíróságon 38 százalékos volt a csökkenés.

Kiemelte: az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy tavaly a büntetőügyek 74, a polgári ügyek 94 százalékában emelkedtek első fokon jogerőre a határozatok a megye bíróságain. 
 Móroczné Simon Angéla, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja szólt arról, hogy a bírák 2015. január 1-jén hatályba lépett etikai kódexe hatályosulásának elősegítése érdekében az OBT állásfoglalásokat adott ki. Ezek szólnak például a bíró és az igazságügyi alkalmazott viszonyáról, arról, hogy egy bíró miként alkothat véleményt felettes bírói szerv által hozott határozatról, vagy miként nyilvánulhat meg a Facebook-oldalán a bírósági eljárásokról.

Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke az összbírói értekezlet előtt elmondta: Magyarországon a bírák egyenlő jogokkal rendelkeznek, a közöttük levő konzultációban nincsen hierarchia. Kiemelte: a Fenntartható fejlődés szervezetfejlesztési programok kiemelkedő eredményeket hoztak, egyebek mellett a hosszabb pertartamú ügyek számában nagymértékű csökkenés tapasztalható. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.