Handó: erősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közigazgatási perrendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Pécsen.


Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón az Országgyűlés által kedden módosítva ismét elfogadott perrendtartási törvény újdonságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyek a bíróság előtt megtámadhatóak lesznek.     

Az azonnali jogvédelem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, egyúttal rendkívüli felelősséget ró a bírákra – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bevezetik a teljesítési bírságot, amellyel a bírósági határozatokat nem végrehajtó közigazgatási szervet vagy annak vezetőjét akár 10 millió forintos bírsággal is sújthatják.     

Handó Tünde jelezte, hogy országosan nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság foglalkozik a kiemelt ügyekkel. Példaként említette, hogy a pécsi bíróság illetékességi területéhez fog tartozni Baranya mellett, Somogy, Tolna és Fejér megye.     

Emlékeztetett arra, hogy 2013 óta az ilyen ügyeket húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság mintegy 130 bírája tárgyalja.     

A szervezeti átalakításoknak köszönhetően az ügyszak eljárásai 2011-től 2016-ig 19 százalékkal csökkentek, az egy éven túl folyamatban lévő ügyek száma 63, a két éven túliaké pedig 83 százalékkal csökkent – ismertette Handó Tünde, kiemelve, hogy ezzel az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján Magyarország „abszolút élen jár”.     

Az OBH elnöke a bűncselekmények áldozatainak napjára, február 22-ére utalva a bíróságok tanúgondozási és áldozatvédelmi programjainak eredményeit is méltatta. A tavalyelőttihez képest 2016-ban 37 százalékkal több, 1753 megkeresés érkezett a Pécsi Törvényszék tanúgondozóihoz – részletezte, majd közölte: a bírósági szervezet egésze kiemelten figyelemmel kezeli az áldozatokat és a tanúkat. 

 Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke elmondta: 2016-ban a büntetőügyeik száma csökkent, a polgári eljárásoké emelkedett.     A sajtótájékoztatón kiosztott írásos összegzés szerint tavaly összesen 1636 – köztük 363 büntető és 1273 civilsztikai – ügy érkezett az ország legkisebb, 16 bírávól működő táblabíróságára.    

Az Országos Bírói Egyesület elnöki tisztét is betöltő Makai Lajos hangsúlyozta: a Pécsi Ítélőtábla kirendelés alapján 2016-ban a fővárosi táblabíróság 40 büntető és 200 polgári ügyében járt el.     Szólt arról is, hogy a büntetőügyek peres eljárásait 83 százalékban hat hónapon belül, a tárgyalási igénnyel nem járó ügyek több mint 98 százalékát három hónapon belül fejezte be a Pécsi Ítélőtábla.    

Az ítélkezés színvonalára kitérve jelezte: mindössze 26 büntetőügy került a Kúria elé felülvizsgálatra, ezek közül egyben rendeltek el új eljárást, a legfőbb bírói fórum elé került 113 polgári ügyből hét döntést helyeztek hatályon kívül.     

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke közölte: a tavalyi összesen mintegy 25 ezer ügyérkezésük kevesebb volt a tavalyelőttinél, ugyanakkor a peres ügyek száma négy százalékkal nőtt. Úgy folytatta: a járási bíróságokon és a törvényszéki első fokon az ügyek 88 százaléka, a fellebbezett eljárások csaknem 99 százaléka egy éven belül befejeződött.   

[htmlbox Változásfigyeltetés]  

A tavalyi ítéletek 91 százaléka jogerőre emelkedett, a felülbírált ügyek 46 százalékában hagyták helyben a határozataikat – tette hozzá Rendeki Ágnes, aki arra is kitért, hogy a tavaly hozzávetőlegesen 100 millió forintos fejlesztést kapott Pécsi Törvényszék mintegy 130 intézmény csaknem 7000 diákját érte el a Nyitott bíróság program keretében.     

Handó Tünde az Alkotmánybíróság (Ab) egy tavaly novemberi, a bírósági eljárást érintő határozatára vonatkozó újságírói kérdésre közölte: az Ab több évtizedes jogalkotási gyakorlatot változtatott meg. A határozat azt mondta ki, hogy „a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el”.     

A törvényszéki másodfokon lévő évi mintegy 39 ezer büntetőügyből 9500-ban vett részt nyomozási bíró – közölte az OBH elnöke, hozzátéve, „több ezer ügyben kellett átosztásokra sort keríteni”. Handó Tünde jelezte, hogy az igazságügyi miniszter előkészített egy, „a problémát rendező” jogszabály-módosítást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.