Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar bíróságok továbbra is az európai rangsor élmezőnyében vannak – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken a Székesfehérvári Törvényszéken tartott összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatóján.
Handó Tünde elmondta, április 11-én tette közzé az Európai Bizottság immár negyedik alkalommal az igazságügyi eredménytáblát, amelyben az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók szerint a tagállamok első harmadában van Magyarország.
Kiemelte, a dokumentum szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljesítménye az egy lakosra jutó közigazgatási peres ügyhátralékok tekintetében a második legjobb az Európai Unióban. Emellett Magyarországon érnek véget a hatodik legrövidebb idő alatt ezek az eljárások – mondta.
Jelezte, az elsőfokú polgári és gazdasági perek intézésében hatodik helyen áll az ország. A civilisztikai ügytípusok összességét tekintve a negyedik legkisebb ügyhátralék mutatkozik Magyarországon, miközben a peres áthelyezések gyorsaságát illetően „az ötödikek vagyunk” – fogalmazott. Hozzátette, a statisztika először mutatja, hogy az alternatív vitarendezésben is az élmezőnyben áll az ország, ami a bírósági közvetítésnek köszönhető.
Az OBH elnöke a Székesfehérvári Törvényszék mutatói közül kiemelte: a cégeljárásokban és a szabálysértési ügyekben is jelentősen csökkent a folyamatban levő ügyek száma, és országosan a harmadik legtöbb bírósági közvetítői eljárást folytatták le Fejér megyében.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
Turcsánné Molnár Katalin, a törvényszék elnöke eredményeikről elmondta, 2015-ben 47 840 ügy érkezett, ezzel szemben 50 540 ügyet fejeztek be, így országosan az ötödik legalacsonyabbra csökkent a folyamatban levő ügyek száma.
Tájékoztatása szerint a törvényszék cégbírósága 13 763 ügyet fejezett be 13 004 ügy érkezése mellett, a szabálysértési ügyszakban pedig 11 921 peres és nem peres ügy zárult le, míg 10 094 érkezett. A civilisztikai peres ügyszakon belül közigazgatási ügyekben 27,7 százalékkal, az elsőfokú civilisztikai peres ügyszakban pedig 6,9 százalékkal nőtt a befejezések száma, míg nem peres ügyszakon belül első fokon 63, másodfokon 84 százalékkal csökkent a folyamatban maradt ügyek mennyisége. Büntető ügyszakban a peres ügyek közül 332 fejeződött be 259 érkezés mellett, 34,4 százalékkal több az előző évinél.
A törvényszék elnöke kiemelte, a bírósági közvetítői tevékenységben a lefolytatott 86 eljárás közül 49 megállapodással fejeződött be, ami 56,97 százalékos eredményességet jelent. Emellett a nyitott bíróság program részeként 58 rendezvényt tartottak 1044 résztvevővel.
A törvényszéken jelentős személyi változások is történtek 2015-ben. Április 29-től ideiglenesen a távozó Gerber Tamás elnök helyett Müllerné Hradszky Erzsébet elnökhelyettes látta el feladatait, majd Turcsánné Molnár Katalint július 15-ével nevezték ki hat évre a törvényszék elnökének.
A sajtótájékoztatón Csermák János, az Országos Bírói Tanács tagja arról beszélt, hogy szervezetük továbbra is komoly szerepet kíván vállalni a tavaly megalakult szakértői testületben, amelynek célja egy bírói életpályamodell kialakítása.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
