Handó: fontos a hagyományok ápolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hagyományok ápolása elődeink kötelességtudatára és felelősségérzetére emlékeztet – erről beszélt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy bíróságtörténeti rendezvény megnyitóján Budapesten.

Az OBH fontosnak tartja a bírósági hagyományokban rejlő értékeket, ezért indította el tavaly Az emlékezés erejével című országos bíróságtörténeti kiállítás- és konferencia körutat.

Ennek utolsó állomása hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblán tartott rendezvény, konferencia, kiállítás és könyvbemutató – mondta a hivatal elnöke.

A rendezvény egyik apropója, hogy 150 éve 1869 júliusában fogadták el a bíróságokat a közigazgatástól elválasztó, önálló bírói hatalmi ágat létrehozó törvényt. Ez a törvény kimondta, hogy a bíró csak a törvényeknek és törvényerejű szokásoknak van alávetve és meghatározta többek között a bírák alkalmazásának feltételeként a jogi végzettséget

Az 1869. évi IV. törvénynek kulcsszerepe volt a modern magyar állam kiépítésében – mondta Handó Tünde.

Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy 150 éve jött létra a Pesti Királyi Ítélőtábla, amely jogelődje volt a mai fővárosi táblának. Ezen a felsőbíróságon csaknem 80 évig zajlott a törvénykezés.

A jogelőd ítélőtábla 1950-es megszüntetése után 2003 júliusában állhatott újra munkába a Főváros Ítélőtábla – mondta Ribai Csilla.

A tavaly indult bíróságtörténeti rendezvénysorozat korábbi állomása volt többek között – Szeged, Miskolc, Debrecen, Győr és Pécs.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.