Handó: jól teljesít a magyar bírói szervezet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a tárgyszerű mutatókban – mint például az ítélkezés gyorsasága és az ügyhátralék – nincs szégyenkezni valója a magyar bírói szervezetnek és a bírói karnak nemzetközi összehasonlításban sem.

Handó Tünde az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt, az elmúlt évről készített beszámolója keddi meghallgatásán azt mondta: nemcsak uniós viszonylatban, hanem a környező országokhoz képest is jó eredményei vannak a magyar bírósági rendszernek.

Példaként említette, hogy az uniós országok közül a közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten Magyarországon bírálják el a leggyorsabban, az elsőfokú polgári perekben a hazai bíróságok az ötödik leggyorsabbak, a folyamatban lévő ügyek száma egyre csökken, a magyar bíróságokon a negyedik legkisebb az ügyhátralék. A folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek egy lakosra jutó száma pedig nálunk a második legalacsonyabb az unióban.

Hozzátette: közvetítői eljárásokban 2012 óta 5 ezer ügyet zártak le, ezzel Magyarország az első a 28 uniós tagország között. De kiemelkedő eredményt ért el a digitalizációban és az online ügyintézésben is a magyar bírósági rendszer – tette hozzá.

Tavaly a perek 87 százaléka egy éven belül befejeződött, járásbírósági szinten a büntetőítéletek 78, a polgári ügyek 91 százaléka első fokon jogerőre emelkedett – ismertette.

Az OBH elnöke azt mondta: 2017 a felkészülés éve volt, a bíróságoknak fel kellett készülniük az új polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésére. Szavai szerint innovatív módon, az e-learningre alapozva biztosították a bírósági szervezet tagjainak felkészülését a nagy eljárásjogi reformra, és a társ-hivatásrendek tagjai szerint jól vizsgáztak a felkészülésből.

Handó Tünde közölte: a bárhonnan, bármikor elérhető „digitális bíróság” megvalósításában elért eredményekre a legbüszkébb, arra, hogy egyre több ügytípusban tették lehetővé az internetes ügyintézést, az online kapcsolattartást a bíróság és az ügyfelek között. Szólt arról is, hogy a digitális bíróság hosszabb távon hatékonyabb, gyorsabb ügyintézést jelent, és az eljárások is egyszerűsödnek. Tavaly kétezer digitális diktafont szereztek be, alkalmazzák a beszédfelismerő szoftvert, 5500 új számítógépet, nyomtatót, szkennert vásároltak, működtetik az sms- és e-mail-értesítést, a bírósági dolgozóknak pedig határidő-figyelmeztető rendszert alakítottak ki.

Az OBH elnöke szerint „hihetetlen fejlesztés” volt a bíróságokon tavaly, és a következő két évben ez mindenki számára érzékelhető változást fog hozni a bíróság elérhetőségében.

Varga-Damm Andreának (Jobbik) az engedélyezett és ténylegesen betöltött álláshelyekkel kapcsolatos kérdésére Handó Tünde elmondta, a bírói kar hetven százaléka nő, akik közül – korcsoportonként eltérő mértékben, de – tíz-huszonöt százalék tartósan távol van a gyermeknevelés miatt. Hozzátette: a bírói álláshelyeknél két-három hónap is kell egy álláshely betöltéséhez a több testületen áthaladó, hosszadalmas procedúra miatt. Megjegyezte: ez a fajta hiány bele van kalkulálva a rendszerbe, és néhány bíróságtól eltekintve a bírói munkateher kiegyenlített az országban.

Kovács Zoltán (Fidesz) kérdésére elmondta, kevés a katonai bíró és ülnök, a kizárások miatt pedig nehézkes az ítélkezés. Jelezte, az ügyben konzultálni fog az ügyészség tapasztalatairól Polt Péter legfőbb ügyésszel.

A bizottság kormánypárti többséggel (hét igen, két nem) elfogadta a beszámolót.

(MTI)

---