Handó: jövőre is 8-10 milliárd lesz fejlesztésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ünnepélyesen átadták a Debreceni Járásbíróság új épületét.


Az elmúlt három évben 15-20 milliárd forintot fordítottak a bíróságok tárgyi feltételeinek javítására – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Debrecenben.

Handó Tünde a Debreceni Járásbíróság új épületének átadását megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: a jövő évi 89 milliárdos költségvetésükből további 8-10 milliárd forintot fordítanak informatikai és épületfejlesztésre.

Itt „a múlt és a jövő ér össze” – mondta az OBH elnöke az új épület átadásakor.

Handó Tünde szerint a debreceni ítélkezési negyedben Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján elkészült járásbírósági épület méltó utóda a 19. században épült, majd a második világháborúban nagyrészt lebombázott egykori igazságügyi palotának. A 21. századi környezetet megjelenítő falak is arra figyelmeztetnek, hogy itt „a figyelmesség, a tisztelet kölcsönös kell legyen a dolgozók és az igazságukat kereső ügyfelek között” – hangoztatta.

A bírósági hivatal elnöke a megnyitón köszönetet mondott a kormánynak és az Országgyűlésnek, hogy 25 százalékkal megnövelték a költségvetésüket, lehetővé téve ezzel a hazai bíróságok fejlesztését.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Márkusfalvi-Tóth Ádám, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a felgyorsult társadalmi változások és technológiai fejlődés időszakában változik a jog iránti igény, az igazságszolgáltatásban is nőnek az informatikai és a tárgyalótermi követelmények.

A helyettes államtitkár – utalva arra, hogy a bírák életük nagy részét a bíróságon töltik – azt mondta, a debreceni beruházás is üzenet számukra: a kormányzat elismeri a munkájukat.

Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke ismertette: a Debreceni Járásbíróság ötszintes, több mint tízezer négyzetméteres, az ítélőtábla és a fellebbviteli főügyészség mellé épített új székhelye 3,5 milliárd forintból készült el.

Az ország legnagyobb vidéki járásbíróságán 240-en dolgoznak, tavaly több mint 5300 ügyet tárgyaltak, a napi ügyfélforgalom pedig elérte az ezer embert – sorolta.

Elmondta azt is: a kifejezetten bírósági funkcióra tervezett épületben harminchárom 35-40 személyes befogadó tárgyalóterem, egy 160 embert befogadó dísztárgyaló és gyermekmeghallgató is helyet kapott.

Az új bírósági épület kulcsát Handó Tünde adta át Szurdi Bélának, a Debreceni járásbíróság elnökének, aki ezután megnyitotta a helyi igazságszolgáltatás dokumentumait és tárgyi emlékeit bemutató bíróságtörténeti állandó kiállítást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.