Handó: nőtt a bíróságok iránti bizalom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Soha nem látott mértékben nőtt a bíróságok iránti bizalom – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerdán Budapesten, a bíróságok napja alkalmából megrendezett ünnepségen.


Az OBH elnöke egy közelmúltban nyilvánosságra hozott, a jó államról szóló jelentésre hivatkozva közölte: a jogrendszerbe vetett bizalom legnagyobb arányban a 16-24 éves korosztálynál mutatkozott meg. Hozzátette, hogy ez nagy részben a bírósági rendszernek is köszönhető, példaként említve a fiatalokat célzó Nyitott bíróság programot. Sikerült megismertetni a fiatalokkal, mit jelent a jogállam, mik a jogaik és kötelességeik, mitől kell tartózkodniuk és mire támaszkodhatnak.

Arról is beszélt, hogy egyes híresztelések olykor jelentősen le tudják rombolni a bírák által elért eredményeket. Tevékenységük töredéke alapján ítélik meg, ezért arra kell törekedni, hogy láthatóvá tegyék munkájuk egészét. Ezért is hirdették meg a Szolgáltató bíróság programot, hogy a méltatlan támadásokat vissza tudják utasítani, hatékonyan léphessenek fel a hivatásrendekkel közösen. A jogalkalmazás minősége ugyanis közös felelősség – húzta alá.

Handó Tünde hangsúlyozta azt is: tradíciók formálták a jelenüket és a jelen formálja a jövőt. Előrevetítette: felelősségük és szívügyük a bírói életpályamodell bevezetése, mert – bár a fogalmazók, a bírósági titkárok tekintetében már sikerült eredményeket elérni – magasabb bérekre, jobb munkakörülményekre van szükség a bírói pályán.

Kiemelte: az Európai Bizottság által a közelmúltban közzétett eredménytábla szerint a közigazgatási ügyszakot tekintve a negyedik leggyorsabb a magyar ítélkezés az Európai Unióban, az ügyhátralék pedig ezen a területen az ötödik legalacsonyabb a 28 tagállam közül.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt – idézve egykori elődjét, Günther Antalt -, hogy a bírói hivatás több a hatósági rendteremtésnél, a jog formális érvényre juttatásánál. A bíró mindig a szabadabb szellemi tevékenység útján haladt, és – lelkiismeretesen vizsgálva a per összes körülményeit – a szabad mérlegelés útján állapította meg az igazságot. Ugyancsak Günther Antalt idézve arról is szólt, hogy őrizkedni kell a túlságosan merev következetességtől, a jogtudomány ugyanis nem gépies, hanem gyakorlati élettudomány.

Hangsúlyozta: a bírói hivatás – bár kereteit tekintve szabályokhoz kötött – mélységesen individuális és személyes, ezért a tanári, pszichológusi, lelkészi hivatással szokták összevetni. A bírói tevékenység a nyilvánosság előtt zajlik, a köz véleményezi.

A bírói munka a jogbiztonság erősítését, a közmegnyugvás megteremtését célozza, melynek ellentéte a megosztó, indulatokat kiváltó, erősen vitatható bírói magatartás – fogalmazott. Kitért arra is, hogy hiba esetén a bírói munka természetes velejárója a kiigazítás lehetősége, a jogorvoslat.

Az elnök kiemelte: a bíróságok napján a bíróságokat, a bírói dolgozókat ünneplik, olyan embereket, akiknek a bírósági munka több, mint egyszerű kötelességteljesítés, akik nem elégszenek meg a korrekt ügyintézéssel. A bírói feladat és a lelkiismeretes munka miatt érzett nyugodt öntudat olyan légkört teremthet, amely ha meghatározóvá tud válni a bírói szervezetben, generációkon átívelő, az egész magyar nemzet javát szolgáló értékké válhat – mondta.

A bíróságok napja alkalmából tartott ünnepségen nyolcvan bíró és igazságügyi alkalmazott részesült – kiemelkedő tevékenységének és példamutató életpályájának elismeréseként – Juhász Andor-díjban, bírósági szolgálati oklevélben, címzetes táblabírói, címzetes törvényszéki bírói, kúriai tanácsosi, főtanácsosi, illetve tanácsosi címben.

Az ünnepségen megjelent mások mellett Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Solt Pál és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság két korábbi elnöke, valamint Székely László ombudsman is.

A másfél évszázada született Juhász Andor a Kúria elnöke volt 1925 és 1934 között. A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden évben, július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.