Handó: szükséges a közigazgatási perrendtartás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ésszerűbb ügymenet és a bürokrácia okozta terhek lebontása irányába mutat, a jó állam felé teendő újabb lépés a koncepcióként már létező közigazgatási perrendtartás megszületése – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy budapesti szakmai fórumon.

Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.

„Az alaptörvény egyértelműen eligazít, hogy a magyar állam a hatalommegosztás elvére alapul” – jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra, hogy ez a felosztás napjainkban jóval kevésbé egyértelmű, egynemű, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ugyanakkor az, hogy az egyes hatalmi ágak korlátot jelentenek egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ne kerülhetne sor, sőt „ne kényszerülnénk” együttműködésre – tette hozzá.

Handó Tünde utalt arra is, hogy 1990 óta a közigazgatási bíráskodás egyre nagyobb helyet kapott, mind fontosabb szerepet töltött be a hazai jogrendszerben. Az 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája ugyanakkor megmutatta, hogy „szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget” a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak – mondta.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban
Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is. További információ és megrendelés >>

Megjegyezte: a munkaügyi bíróságok számos közigazgatási üggyel is foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, így a két terület között jelentős átfedés mutatkozott, és a néhány évvel ezelőtti összevonás eredményeként az érkező ügyek arányának változását rugalmasan követheti a szervezet. A ma működő rendszer lehetővé tette azt is, hogy olyan közvetlen kapcsolat alakuljon ki az elsőfokú és a legfelső szintű bíróság között, amely bármely más szakágénál rövidebb szintek között reakcióidőt tesz lehetővé – fogalmazott.

A pénteki eseményen – amely a közigazgatási perrendtartásról rendezett konferenciasorozat nyitánya volt – Majercsik Erika, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetője arra emlékeztetett, 1949 óta hiányzott a területet szabályozó egységes törvény, ez, valamint a területen azóta bekövetkezett alapvető változások sora teszi szükségessé a jogszabály megszületését.

(MTI)

Kluwer International Külföldi jogi e-könyvek   Egy kattintásra Öntől!   Rendelje meg most és 5 percen belül már olvashatja! »

---