Megszűnik a bírósági végrehajtói kamara
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megszavazta az Országgyűlés: a kamara augusztus 31-én megszűnik.
Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján, melyeket kedden szavazott meg az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett.
A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.
A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, iratanyagukat átadásra előkészíti, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít.
A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.
Bővebb információ és konstrukciók >>
|
A kar hivatali szervének vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A hivatali szerv rendelkezik többek között a kamarai vagyonnal.
A kar hivatali szervének vezetőjére a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így többek között nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja. Továbbá a hivatali szerv vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.
A törvény részletesen foglalkozik a kar és a miniszteri biztos feladataival, jogköreivel, a végrehajtókra és helyetteseikre vonatkozó szabályozással.
A törvény szerint ha a bíróság jogszabálysértést állapít meg, a kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti, a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a kar közgyűlésének és elnökségének összehívását, felfüggesztheti a kar jogszabálysértő szervének működését és ellenőrzésének céljából a kar tagjai közül felügyelőbiztost rendelhet ki, ha annak törvényessége másképpen nem biztosítható.
Módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A feljelentőnek lehetősége lesz arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését.
|
Bírósági Döntések Tára
|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.
További információ és megrendelés >>
|
A végrehajtóknak felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük.
A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében néhány év múlva a végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek meg kell szerezniük a jogi végzettséget, továbbá ez lesz a jogi szakvizsgával rendelkező pályázók kinevezésének egyik feltétele.
A végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda keretében végezheti tevékenységét, az ilyen irodának csak végrehajtó tagjai lehetnek, és a végrehajtási tevékenységen kívül más üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.
A törvény célja az indoklás szerint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott; a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. Továbbá a kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben, ezért a közvéleményben eltolódott a hangsúly a jogerős határozatok végrehajtásának kötelezettségétől az azzal való szembeszegülés felé.
Az előterjesztésben foglaltak nagy része a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.
(MTI)
