Handó Tünde: a bírósági reformok működnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bírósági reformok működnek, jelentős sikereket könyvelhet el a magyar bírósági rendszer, amelyben tavaly 30 ezerrel több ügyet bíráltak el, mint amennyi érkezett – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Zalaegerszegen, a megyei összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón.


Handó Tünde kifejtette: tavaly másfél millió új ügy érkezett a hazai bíróságokra, és ennél 30 ezerrel többet zártak le, vagyis tovább csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. A bírósági esetek 86 százaléka első fokon jogerősen zárult, s az utóbbi két évben az összes ítéletnek csupán 0,1 százalékát helyezték hatályon kívül.

Mindez a magyar bíróságok munkáját, az ítélkezés minőségét mutatja, és ebben a tekintetben a zalai bíróságok az ország élvonalába tartoznak – jelentette ki az OBH elnöke.

Úgy fogalmazott, felgyorsult az ítélkezés. Az elmúlt években bevezetett bírósági reformoknak köszönhetően a büntető ítélkezésben 2011-hez képest 33 százalékkal csökkent az ügyhátralék a járásbíróságokon. A két éven túl húzódó büntetőügyek száma 39 százalékkal csökkent, a bíróságokra érkező ügyek 36 százalékát pedig tárgyalás mellőzésével fejezik be, vagyis esetenként öt napon vagy maximum egy hónapon belül a bíróság döntést tud hozni. 

A polgári igazságszolgáltatásban a folyamatban lévő esetek száma az elsőfokú törvényszéki ügyekben 40 százalékkal csökkent, a két éven túl húzódó, jelentős polgári, gazdasági ügyekben 47 százalék a csökkenés mértéke. A bírósági ügyek egy részében az elhúzódás oka a szakértői vizsgálatokra vezethető vissza – tette hozzá.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Handó Tünde kitért arra is, hogy a szolgáltató bíróságok megteremtése érdekében folyamatosan javulnak az ügyfelek és a bírók elektronikus ügyintézésének, munkájának feltételei. Már 2014 óta lehetőség van például a keresetek elektronikus beadására, 2016. július 1-jétől pedig már képesek lesznek a legtöbb, legkomolyabb polgári ügyben az elektronikus keresetlevelek fogadására.

Egy kérdés kapcsán az OBH elnöke beszélt arról is: a bírósági szervezeten belül vannak területek, ahol összevonással racionalizálni lehetne a tevékenységet, de vannak olyanok is, ahol szükséges lenne, hogy a bíróság „közelebb kerüljön az emberekhez”. A parlamentnek kell arról döntenie, hogy ez hol történhet meg, addig panaszirodák, ügyfélszolgálatok segítségével igyekeznek az ügyfeleket kiszolgálni a kormányhivatalokkal és az Igazságügyi Hivatallal együttműködésben, vagy új járásbíróságokat alakítanak ki, mint az most Szigetszentmiklóson is történik. 

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a Magyar Bírói Egyesület elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: Zalában is javultak a perek időtartamának mutatói. A zalai ítélkezés minőségét dicséri, hogy tavaly egyetlen büntetőügyben sem történt hatályon kívül helyezés, polgári ügyekben is csak minimális számban.

Hajdu István, a Pécsi Járásbíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja felidézte: az OBT tavaly egy kérelem alapján abban foglalt állást, hogy részt vehet-e egy bíró a Budapest Pride-on, a Kádár-rendszer és az igazságszolgáltatás összefüggéséről szóló konferencián, vagy akár a székely autonómia melletti tüntetésen. Állásfoglalásuk szerint egy bíró természetesen nem politizálhat, de miután ezek az ügyek nem pártokhoz kötődnek, részt vehetnek ilyesfajta rendezvényeken, de a részvételük soha sem sértheti a bírói pártatlanságba, függetlenségbe vetett hitet.

Sorok Norbert a Zalaegerszegi Törvényszék elnökeként szólt arról, hogy a múlt évben 28 esetben kirendeléssel segítettek megyén belüli vagy azon kívüli bíróságok munkájában a zalai bírók. Szegeden migrációs ügyek tárgyalásánál, a Veszprémi Törvényszéken pedig a másodfokú büntetőügyekben vettek részt az ítélkezésben. 

Jelentős változások történtek az ügyfélkapcsolatok terén is, wifi-elérést biztosítanak a bíróságokon, újságokat helyeztek ki, panaszmintákat tettek elérhetővé. Növelték a mediációs ügyek számát is, és ezekben a korábbi 41 százalékról 46 százalékra nőtt a megállapodásokkal végződő esetek száma.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.