Három gyanúsítottat letartóztattak a budapesti utcai támadások miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság három gyanúsítottat letartóztatott a budapesti utcai támadások miatt, egy német nővel szemben pedig bűnügyi felügyeletet rendelt el, de az ügyészség az ő esetében fellebbezett a nő letartóztatása érdekében – közölte a Fővárosi Főügyészség szerdán.

Azt írták: a Budapest különböző pontjain a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen elkövetett támadások miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomoz felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt. A rendelkezésre álló adatok alapján az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket – tették hozzá.

A főügyészség felidézte: a nyomozók az ügyben eddig négy embert, köztük három külföldit hallgattak ki gyanúsítottként. Hozzátették: a budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészség mind a négy őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt.

Az ügyészi indítvány alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a magyar és az olasz nőt, valamint a német férfit letartóztatta, azonban negyedik társukkal, az előkészülettel gyanúsított német állampolgárságú nővel szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el. Magatartási szabályként a bíróság annyit írt elő, hogy a gyanúsított minden héten egyszer, e-mailen jelentkezzen a Budapesti Rendőr-főkapitányság levelezési címén – írták.

Az ügyészség fellebbezett a bűnügyi felügyelet elrendelése miatt a német nő letartóztatása érdekében. Mint írták, a nő nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakó-, illetve tartózkodási hellyel, magyarországi kötődéssel, a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény körülményeiből pedig alappal feltételezhető, hogy ő is csak a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény okán érkezett Magyarországra. Mindezért alappal feltételezhető, hogy az eljárásban elérhetetlenné válik a hatóságok számára – írták.

Kiemelték: az elkövetések szervezett jellegére és a gyanúsítottaknál talált eszközökre figyelemmel az eljárás jelenlegi szakaszában valamennyi gyanúsított esetében megalapozottan lehet következtetni arra, hogy veszélyeztetnék a bizonyítást, különösen a bűncselekmény elkövetésében velük együttműködő társaik beazonosítását. A német nő esetében elrendelt bűnügyi felügyelet a bizonyítás megnehezítése veszélyének kiküszöbölésére is alkalmatlan – hangsúlyozta a Fővárosi Főügyészség.

A viperákkal, boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat a rendőrség közlése szerint hét-nyolc ember követte el. A csoport tagjai múlt csütörtökön lengyel turistákat vertek össze viperákkal és más eszközökkel, a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek. Pénteken egy férfit bántalmaztak hasonló módon Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. A belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Gyorstalpaló adományozóknak: új online kiadvány jelent meg

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a vezetői szemléletformálással, üzleti kultúrafejlesztéssel foglalkozó civilszervezet, a Bridge Budapest Egyesület összefogott, hogy segítse a potenciális adományozókat, hogy eligazodjanak az adományozás során felmerülő jogi és adózási dilemmák között. Az együttműködés célja, hogy az adományozók, legyenek akár céges vagy magánszemélyek, könnyebben átláthassák a támogatási lehetőségeket, és magabiztosabban dönthessenek adományozási szándékaikról. Ennek révén a civilszervezeteknek is gördülékenyebbé válhat az adományozókkal való együttműködés, hiszen a jogi és adózási kérdések megfelelő ismerete segíti az átlátható és biztonságos együttműködést.

2024. december 2.

Bűnös elmék vagy hányatott sorsú gyermekek?

Vajon mi sarkallhat arra egy fiatalt, hogy bűncselekmény elkövetőjévé váljon? Milyen cipelt traumák sorozata viszi tévútra az elmét? Csupán a szülőket lehet okolni ilyen helyzetekben, vagy a gyermek maga is felelős lehet tettéért? Visszatartó erő-e hazánk jelen fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szankcionálása, az intézkedés? Ez az írás az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.