Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás miatt első fokon nyolc év börtönbüntetésre ítélt a Mohácsi Járásbíróság a férfit, aki 2008 és 2010 között vert át huszonkét sértettet.
A vádlott 2008 januárja és 2010 októbere között egyéni vállalkozóként, később az általa képviselt gazdasági társaság útján közvetítői tevékenységet látott el egy biztosításközvetítéssel foglalkozó alkuszcég nevében.
A férfi kizárólag az alkuszcég által kínált biztosítási lehetőségeket ajánlhatta az ügyfeleknek, nem volt jogosultsága arra, hogy az ennek során megkötött biztosítások fejében az ügyfelektől pénzt vegyen át vagy adjon át nekik.
A vádlott ügyfelei bizalmát kihasználva a sértetteket megtévesztette, célja a pénzük megszerzése volt, az átvett összegeket saját céljaira, illetve tartozásainak kiegyenlítésére fordította. A férfi huszonkét sértettnek összesen több mint 290 millió forint kárt okozott.
A járásbíróság a férfit – egyebek mellett – különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, csalás többrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt nyolc év börtönre és több mint 200 millió forintos kártérítésre ítélte, vagyonelkobzást rendelve el ellene.
Az ítélet nem jogerős – derül ki a Pécsi Törvényszék közleményéből.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
