Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen többéves szabadságvesztést szabott ki egy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése nyomán indult ügyben a Fővárosi Ítélőtábla – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az egy évtizeddel ezelőtti ügyben a főügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott, egy cégcsoport tényleges irányítója elhatározta: jogosulatlanul hazai és uniós támogatást szerez úgy, hogy a cégcsoport üzemeiben működő papírzacskógyártó gépeket valótlanul új beszerzésként tünteti fel, így megfelelnek a pályázati kiírásoknak.
Az elsőrendű vádlott 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére, de a gépek megvásárlása ténylegesen nem állt szándékában. Célja mindegyik esetben a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt. Ennek érdekében a pályázati eljárások során az új gépek beszerzését alátámasztó, valótlan tartalmú árajánlatot, számlát és egyéb okiratokat készített és használt fel.
Így az ügyészség szerint a vádlott összesen mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, amelyből több mint 630 millió forinttal az uniós, csaknem 140 millió forinttal a magyar költségvetést károsította meg.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőrendű vádlottat különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt 3 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, míg egyik társát felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.
A Fővárosi Főügyészség az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben az elsőrendű vádlott büntetését 6 évre súlyosbította és egyben 5 millió forint pénzbüntetésre is ítélte, további három vádlottra pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Két vádlott büntetése másodfokon jogerőre emelkedett – közölte a főügyészség.
(MTI)
A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.
Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
