Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Ítélőtábla évről-évre színvonalasabb, hatékonyabb, időszerűbb ítélkezésre törekszik; tavaly fél éven belül befejeződött a peres eljárások 80 százaléka és a nem peres eljárások 97,1 százaléka – tudatta a bíróság sajtótitkársága.
A közlemény szerint az öt ítélőtáblára érkezett 12 485 ügy 51,3 százaléka, 6403 érkezett tavaly a Fővárosi Ítélőtáblára. A polgári, gazdasági, büntető és katonai szakágakban összesen 2316 peres ügyet kezelt a Fővárosi Ítélőtábla, ami az táblákhoz érkezett összes peres ügy 62,2 százalékát teszi ki.
Az ítélőtáblákon befejezett 12 720 ügyből a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyek 50,7 százaléka, 6450 fejeződött be 2019-ben. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly polgári ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, az országosan befejezett polgári ügyek 51,7 százalékát.
Az összes ítélőtáblán folyamatban maradt ügy 61,2 százaléka, azaz 1312 maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán 2019. december 31-én.
A Fővárosi Ítélőtábla közlése szerint ítélkezési tevékenységük magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a tábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 70,9 százaléka helybenhagyással, a felülvizsgálatok 43,2 százaléka hatályban tartással fejeződött be tavaly.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
