Háttér Társaság: új élettársi szabályozás kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Háttér Társaság üdvözli, hogy az alapvető jogok biztosának jelentését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi álláspontját felülbírálva a jövőben az azonos nemű bejegyzett élettársak számára is biztosítja a házastársak számára járó adó- és illetékkedvezményeket. A problémakör azonban a most megoldódott kérdésnél tágabb: az élettársakra vonatkozó elavult szabályozás teljes átdolgozásra szorul – írja internetes újságunkhoz eljuttatott közleményében a szervezet.


Az alapvető jogok biztosa még decemberben tette közzé jelentését, amely a Háttér Társaság beadványára reagálva megállapította: súlyos jogbizonytalanságot okoz és sérti az egyenlő bánásmód követelményét, hogy a hatályos jogi szabályozással szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem biztosítja az azonos nemű bejegyzett élettársaknak a házastársaknak járó adó- és járulékkedvezményeket – olvasható a Háttér Társaság közleményében. A NAV tegnap bejelentette: felülbírálja korábbi jogértelmezését, mostantól valamennyi adó- és illetékkedvezmény (így például az öröklési illetékmentesség vagy az első házasok kedvezménye) a bejegyzett élettársaknak is járni fog, a korábban jogellenesen kiszabott adókat és illetékeket pedig kamatostul visszafizetik.

A NAV új jogértelmezése azonban csak a bejegyzett élettársakra vonatkozik. Ez a házassághoz nagyon hasonló  jogintézmény 2009-ben került bevezetésre, és kizárólag az azonos nemű párok számára érhető el, mivel ők házasságot nem köthetnek. A NAV döntése nem érinti viszont a bejegyzés nélkül együtt élő vagy a közjegyzői nyilvántartásba vett azonos vagy különnemű párokat, akik továbbra is a legmagasabb öröklési illetéket kötelesek fizetni.

Egyesületünk  – mint írják – évek óta következetesen képviselt álláspontja szerint az élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás rendkívül elavult. Egy évtizedeken keresztül élettársi kapcsolatban együtt élő pár túlélő tagja az utcára kerülhet, ha párja nem végrendelkezett a javára, mivel az élettárs nem törvényes örökös. Ha készült is végrendelet, a túlélő élettárs a lakást könnyen elveszítheti, ha a rendkívül magas öröklési illetéket nem tudja megfizetni.

 

Az egyesület szerint jogász szakmai körökben is egyetértés van a téren, hogy az élettársakra vonatkozó elavult szabályozást az érintettek valós élethelyzetéhez kell igazítani, hogy a fenti visszásságok megakadályozhatóak legyenek. Az alapelvvel a kormány is egyetért, hiszen a Parlamentnek 2012-ben benyújtott új Polgári Törvénykönyv tervezetében például szerepelt a 10 évig együttélő élettársak korlátozott törvényes öröklése. A közel két évtizedes előkészítő munka során kidolgozott szakmai javaslatot azonban a KDNP nyomására a kormány végül visszavonta, visszatérve a korábbi, elavult szabályozáshoz.

“A jelenlegi szabályozás senkinek sem jó: bizonytalan helyzetben tartja azt a többszázezer különnemű párt, akik úgy döntenek, házasságkötés nélkül, élettársi kapcsolatban élnek együtt, de azokat az azonos nemű párokat is, akik tartva a következményektől nem mernek bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni” – mondta Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogi programjának munkatársa. “Egyesületünk ezért olyan komplex reformjavaslatot dolgoz ki és juttat el a kormányzat számára, amely egyaránt javítja az élettársi kapcsolatban élő azonos és különnemű párok jogi helyzetét.”


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.