Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sajtóértesülések szerint hazaengedték a terrorcselekmények miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Budaházy Györgyöt. A Magyar Nemzet Online és az Origo hétfőn azt írta, az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték, a börtönből délután távozott.
A portálok információja szerint Budaházy Györgyöt a budapesti, Venyige utcai börtönből a Nagy Ignác utcaiba vitték át. Felesége koraeste – az Origo tudósítása szerint – a büntetés-végrehajtási intézet előtt várakozóknak azt mondta, ne várjanak tovább, férjét a hátsó kijáraton át már hazavitték.
Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője az MTI-nek küldött közleményben megerősítette, hogy Budaházyt „hazaengedték az előzetes letartóztatásból”.
Az MTI kereste Szikinger Istvánt, Budaházy György ügyvédjét, aki a sajtóból értesült védence kiengedéséről.
Elmondása szerint a Kúria döntése állhat a háttérben. Kifejtette: a Fővárosi Törvényszék augusztusi, elsőfokú ítélethirdetése után házi őrizetet rendelt el, amely ellen a vádhatóság fellebbezett, de Budaházy György október végéig otthonában tartózkodott. Csak akkor vitték vissza a börtönbe, amikor a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott a vádhatóság fellebbezésének. Ezt követően Szikinger István újabb kérelmet adott be a házi őrizet elrendelése érdekében, ezt fogadhatta el a Kúria, de hivatalos értesítést nem kaptak. A Kúria az MTI-nek keddre ígért tájékoztatást.
A terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt augusztus 30-án ítélték első fokon tizenhárom év fegyházbüntetésre. Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet. Az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személy 13 és 5 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
