Házkutatás Nicolas Sarkozy volt francia államfőnél, vádemelés Trump ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rájár a rúd az exelnökökre. Házkutatást tartott kedden a korrupciós ügyekkel foglalkozó francia országos pénzügyi ügyészség Nicolas Sarkozy volt államfő párizsi otthonában, miután kihallgatták őt a rendőrök a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának gyaníthatóan törvénytelen líbiai finanszírozása ügyében – közölte a vádhatóság. Donald Trump ellen pedig hivatalosan is vádat emeltek, ártatlannak vallotta magát.

Tíz évig tartó vizsgálat után az ügyészség egy hónappal ezelőtt kezdeményezte 13 ember, köztük az exelnök és három volt minisztere bíróság elé állítását bűnszövetkezetben való részvétel gyanúja miatt. Valamennyien tagadják a vádakat.

A 2011-ben meggyilkolt Moammer el-Kadhafi líbiai diktátortól származó, feltételezett támogatás ügyében 2018 márciusában indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás, közpénzzel való visszaélés és bűnszervezetben való részvétel gyanúja miatt. Sarkozy 2007 és 2012 között volt
hivatalban.

Az utóbbi gyanúsítás azt jelenti, hogy a vádhatóság szerint az exelnök szemet hunyt afelett, hogy volt közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők megpróbáltak pénzügyi támogatást szerezni a líbiai rezsimtől a 2007-es elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben.

A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek.

A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként szereplő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a
francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen ötmillió eurót Sarkozynek – aki akkor belügyminiszter volt -, illetve akkori kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.

Az üzletember először tagadta, hogy Nicolas Sarkozy támogatást kapott a rezsimtől, majd két hónap múlva megváltoztatta az álláspontját. Az ügyészség ezért azt gyanítja, hogy a tanút befolyásolták, és ennek kivizsgálására külön eljárást indított. Ez ügyben hallgatták ki kedden a rendőrök Nicolas Sarkozyt, majd házkutatást tartottak az otthonában. Rendőrségi források szerint a volt elnök feleségét, Carla Bruni-Sarkozy énekesnőt is meghallgatták a nyomozók, de őt csak tanúként. A vádak befogadásáról és az esetleges perindításról a közeljövőben a vizsgálóbíróknak kell dönteniük.

Donald Trump volt USA elnök ellen hivatalosan is vádat emeltek. 

A vádak szerint Trump számos hivatali iratot, köztük titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumokat is magával vitt floridai birtokára hivatali ideje vége után, és azokat nem szolgáltatta be a hatóságoknak, holott a törvények szerint át kellett volna adnia az iratokat a nemzeti levéltárnak.

Ezt követően pedig akadályozta az igazságügyi minisztériumot és az FBI-t abban, hogy visszaszerezzék a dokumentumokat. Az FBI tavaly augusztusban házkutatást tartott Trump floridai birtokán, ekkor találtak rá több mint száz titkosított iratra. Az iratokat többek között mar-a-lagói birtokának báltermében, és egyik fürdőszobájában, sőt, zuhanyzójában tárolta. Külön súlyosbító tényező, hogy több bizonyíték is arra utal, hogy Trump tudtában volt annak, sőt, kérkedett azzal, hogy illegálisan cselekszik.

A vádirat szerint a titkos dokumentumok között atomtitkok és olyan nemzetbiztonsági iratok is voltak, amelyeknek a felelőtlen kezelése komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államokra és szövetséges országokra nézve.

A BBC szerint az iratok részleteket tartalmaznak az Egyesült Államok nukleáris fegyverprogramjairól, az ország és szövetségeseinek fegyverkezési képességeiről és lehetséges sebezhetőségeiről, valamint az USA megtorló katonai támadásairól szóló terveiről.

A vádiratot nyilvánosságra hozatalát követően több jogász, illetve jogi szakértő is megszólalt az ügyben. A többségük egyetértett abban, hogy nagyon súlyos vádakkal illetik Trumpot, amiket ha sikerül rábizonyítani, akkor a volt elnök akár jelentős börtönbüntetésnek nézhet elébe.

A kémtörvény 31 rendbeli megsértése egyenként tízévnyi börtönnel járhat, emellett titkosított dokumentumok szándékos elrejtéséért négy rendben egyenként húsz évet, az igazságszolgáltatás akadályozásának két vádpontjában pedig egyenként öt évet kaphat Trump. Az eljárás azonban várhatóan legalább egy évig fog tartani, így lehet, hogy a 2024-es elnökválasztás előtt már nem fognak ítéletet hozni az ügyben.  A tárgyalóteremből származó beszámolók szerint Donald Trump ügyvédje útján közölte a bíróval, hogy ártatlannak tartja magát az ellene felhozott vádakban. Azt megelőzően Donald Trumpot a büntetőeljárás szabályainak megfelelően nyilvántartásba vették.

A keddi bírósági megjelenés előtt Donald Trump a közösségi oldalán megismételte, hogy az eljárást az ellene zajló „boszorkányüldözés” részének tartja. A volt elnök az ellene történt újabb vádemelésről saját maga számolt be még múlt csütörtökön, és akkor egy videóban a nyilvánosság előtt is kijelentette, hogy ártatlan.

Ez már a második vádemelés Trump ellen. Trump áprilisban az első exelnök lett, aki ellen vádat emeltek az amerikai történelem során (a mostani pedig az első alkalom, hogy szövetségi vádemelés történik). Akkor a manhattani kerületi ügyész emelt vádat a politikus ellen, aki ügyvédjén keresztül 130 ezer dollár kenőpénzt fizetett egy pornósztárnak 2016-ban, hogy hallgasson az afférjukról.

Ezt követően pedig a vádak szerint üzleti dokumentumokat hamisított annak érdekében, hogy eltitkolja afférját az amerikai választók elől a 2016-os elnökválasztási kampány hajrájában. Az áprilisi vádemeléshez képest fontos különbség, hogy most az igazságügyi minisztérium emelt vádat, és a mostani ügy sokkal súlyosabb, mint a manhattani per.

A mostani ügy csak egy a Trump ellen folyó vizsgálatok közül. Az igazságügyi minisztérium a 2020-as elnökválasztás elcsalására tett erőfeszítései miatt és a Capitolium 2021. január 6-i ostromával kapcsolatban is vizsgálódik Trump ellen. Georgia államban külön vizsgálják, hogy Trump vagy kampányának tagjai beavatkoztak-e a választásba, a New York-i főügyész pedig adócsalás miatt nyomoz a Trump Organization ellen.

A vádemelések azonban egyelőre Trumpot segítik a 2024-es republikánus elnökjelöltségért és az elnöki címért folyó harcban. Az áprilisi vádemeléshez hasonlóan, ha bűnösnek is találnák Trumpot, az amerikai törvények nem tiltják, hogy büntetett előéletű politikus elinduljon egy választáson. A republikánus elnökjelölt-aspiráns pedig egyelőre sikerrel tálalja szavazóinak a demokraták által vezetett koncepciós perként az ellene folyó jogi ügyeket.  A Telex teljes cikke IDE kattintva olvasható.

Forrás: MTI és telex.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Euronews: Párhuzamos EU-elnökséget hirdettek a civilek

Az ősszel a hazai civil szervezetek hét konferenciát rendeznek majd, többek között az erdők helyzetéről, egy akkumulátorstratégia kidolgozásáról és a romák integrációjáról – írja az Euronews.