Hét és fél év fegyházra ítélték Vizoviczki Lászlót


A jogerős büntetést folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt szabta ki a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa.

Az ítélőtábla katonai tanácsa kiemelt, szigorúan bizalmas minősítésű eljárásban pénteken – kisebb jogszabályi pontosítással – helyben hagyta V. L. és társai ügyében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának július 16-án meghozott ítéletét.

22 vádlott ellen indult eljárás

Az első fokú katonai tanács hivatali vesztegetés, minősített adatokkal történő visszaélés és más bűncselekmények miatt a fegyházbüntetés kiszabása mellett 108 millió forintos pénzbírságra ítélte a 2010-es évek elején a budapesti éjszakai élet uraként ismertté vált Vizoviczki Lászlót.

Az ügyben 22 vádlott ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, a vádirat szerint Vizoviczki és emberei hivatalos személyektől pénzért cserébe azt kérték, hogy a hozzájuk köthető szórakozóhelyeken ne történjenek hatósági intézkedések, míg a konkurenciánál igen.

Hét másik, a bűnösségét beismerő vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést szabtak ki.

Az ítélet júliusi kihirdetése után a katonai ügyész az elsőrendű vádlott szabadságvesztése időtartamának emeléséért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett.

A táblabíróság azt közölte, hogy a másodfokon eljáró katonai tanács a fellebbezések által érintett elsőrendű vádlott és két vádlott-társa esetében “korlátozott terjedelemben, csak az első fokon kiszabott büntetések tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet”, mivel a jogosultak kizárólag emiatt jelentettek be perorvoslatot.

A régi Btk-t kellett alkalmazni

A fellebbviteli bíróság ezért nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapozta. Mivel a vádlottak a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték, a felülbírálat nem terjedhetett ki a bűnösség megállapítására és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezésekre sem.

A fellebbviteli bíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette-e meg az eljárási szabályokat, ami az ítélet teljes hatályon kívül helyezését eredményezhetné, ilyet azonban nem észlelt.

A táblabíróság közlése szerint a vádban szereplő bűncselekmények jogi minősítése annyiban szorult helyesbítésre, hogy az elsőrendű vádlott esetében az elkövetéskor hatályos és “rá nézve kedvezőbb” 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) rendelkezéseit kellett alkalmazni.

A másodfokú eljárásban irányadó tényállás és jogi minősítés mellett az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék feltárta és helyesen értékelte a büntetés kiszabása során lényeges tényezőket.

A vádlottak büntetései megfelelően igazodnak a vádbeli bűncselekmények tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szankciók szükségesek és egyben elégségesek is az egyéni és általános bűnmegelőzési célok eléréséhez, így azok súlyosítása, de enyhítése sem indokolt – áll az ítélőtábla összegzésében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 22.

Holland bíróság: lehet az etnikai alapon igazoltatni, a panaszos fellebbezett

A holland rendfenntartó szervek továbbra is figyelembe vehetik az etnikai hovatartozást igazoltatáskor, különösen határellenőrzéseknél, ez nem számít diszkriminatív gyakorlatnak – jelentette be döntését egy holland bíróság, miután jogvédő szervezetek és egy afrikai származású holland állampolgár beperelte a rendfenntartó szervezeteket ilyen jellegű eljárás miatt.