Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Hétfőtől tíznapos figyelmeztető sztrájkba kezdenek a bírák és az ügyészek Horvátországban, miután nem sikerült megállapodásra jutniuk az illetékes minisztériummal a béremelésekről – közölte pénteken a Horvát Bírók Egyesülete (UHS).
Február 2-ig minden első- és másodfokú bírósági eljárást elhalasztanak, kivéve a sürgős eseteket, amelyekben helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek – írták közleményükben.
A sztrájkot azután jelentették be, hogy a kormány és az igazságügyi minisztérium részéről nem érkezett új ajánlat a tavaly májusban tett ígéretek teljesítésére.
A horvát bírák tavaly májusban kéthetes figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyhez akkor nem csatlakoztak még az ügyészek. Első lépésként azonnali, nettó 600 eurós fizetésemelést kértek. A második lépésben fizetési fokozatok bevezetését, azaz a szolgálati idő előrehaladtával magasabb bérezést követeltek.
Első követelésük részben teljesült, de a bírói javadalmazás összetevőiről és szabályairól nem született megállapodás. Ivan Malenica igazságügyi miniszter elmondta: jelenleg az állami és közalkalmazotti illetményrendszer reformján dolgoznak, amely most prioritást élvez, ennek befejeztével pedig készek folytatni a tárgyalásokat a bírákkal a bérek rendezéséről.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
