Hogyan írjunk Covid-biztos szerződést? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Covid-klauzulában a feleknek érdemes tisztázni, hogy melyek azok a koronavírus-járvány okozta körülmények, amelyek nem befolyásolják a szerződésük teljesítését, illetve mikor mentesülhet a másik fél a kötelezettségeitől – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből.

A járványhelyzet váratlanul érte a kereskedelmi szerződéseket, és hamar kiderült, hogy az angolszász minták alapján kimunkált vis maior klauzulák nem képesek az élethelyzeteket megfelelően rendezni. Kérheti-e a bérlő a bérleti díj csökkentését, ha korlátozzák a nyitvatartását? Teljesíthetünk-e késedelmesen, ha a beszállítói láncban komplikációk merültek fel? Március óta jogászok ezrei keresik a választ arra, hogy milyen jogi következményei vannak, ha valaki a járvánnyal összefüggő körülmény miatt nem képes a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni, vagy az számára aránytalan terhet jelent. A kérdések nagy részére sem a Ptk. szabályai, sem pedig az angolszász mintákon alapuló vis maior klauzulák nem adtak egyértelmű iránymutatást. Nem meglepő módon számos jogvita folyik a bíróságok előtt, ahol ezek a kérdések várnak megválaszolásra.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint most azonban, hogy jobban átlátjuk a koronavírus okozta helyzet várható következményeit, körültekintőbben tudunk a szerződésünkbe egy külön Covid-klauzulát beépíteni. De mit is tartalmazzon egy ilyen rendelkezés?

A fehér lista

A feleknek először is azt érdemes meghatározniuk, hogy mik azok a Covid okozta körülmények, amelyek nem befolyásolják a szerződésük teljesítését. Hogy a felek mit tesznek ebbe a körbe, az a saját üzleti döntésükön múlik. Ebben a listában érdemes kezelni azokat a hatásokat, amelyekkel a felek joggal számolhatnak.

Ilyen lehet például egy általános gazdasági visszaesés, egy általános beutazási vagy kijárási korlátozás, vagy akár a kiskereskedelmi nyitvatartási korlátozások is. A fehér listában a felek vállalhatnak egyes kifejezett kockázatokat is. Így a szerződés kimondhatja például, hogy a felek bizonyos mértékig elfogadják a szerződés tárgyát képező szolgáltatás értékében bekövetkező árváltozást. Ezen körülmények bekövetkezte esetén a felek a továbbiakban is változatlanul követelhetik a szerződés teljesítését, továbbá a szerződés megszegése esetén a kártérítést.

…és a fekete

A fehér listával egyidejűleg célszerű a feleknek azokat a körülményeket is meghatározniuk, amelyek bekövetkezte esetén elfogadják, hogy a másik fél a kötelezettségeitől – akár időlegesen, akár véglegesen – mentesülhet. Legtöbb esetben ebbe a körbe tartoznak az egyik fél működését közvetlenül, személyesen befolyásoló tényezők. Ilyen körülmény lehet például, ha az adott szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyekkel szemben karantént vagy egyéb hatósági intézkedést rendelnek el. De ilyen lehet például a szerződés tárgyát képező szolgáltatás tekintetében bevezetett hatósági korlátozás vagy a korlátozás feloldásának elmaradása is. Az olyan általános piaci változások, amelyek a gazdaság egészét jelentősen, előre nem látott mértéken befolyásolják – például ha az EUR árfolyama meghaladja a 400 forintos szintet – szintén ebbe a körbe kerülhetnek.

És mi van a szürke zónában?

Természetesen még egy gondosan megfogalmazott koronavírusklauzula esetén is felmerülhetnek a felek által előre nem látott és emiatt a szerződésben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott körülmények. Ilyenkor sem kell azonban kétségbe esni. Az, hogy a felek a fenti két kategóriában mely körülményeket tüntették fel, már önmagában utal a kockázatvállalási hajlandóságukra. Ezek alapján, több-kevesebb biztonsággal, következtetni lehet arra, hogy a felek egy adott eseményt melyik listában tüntették volna fel, ha annak potenciális felmerülésével tisztában lettek volna. Emiatt a fehér és a fekete lista cizellált kidolgozása egy későbbi, előre nem látott esemény szempontjából is rendkívüli fontos lehet.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.