Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az előzetes megfelelés a legtöbb esetben sokkal kifizetődőbb, mint a jogsértés, amely a szabályok és a szankciók folyamatos szigorodása, továbbá a fogyasztói elvárások miatt egyre kevésbé fenntartható üzleti modell hosszabb távon – hívta fel a figyelmet Ritter Eszter, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (LKT) partnere.
Az akciós árak eredeti árakhoz hasonlítása alapvető eszköze a promóciós kampányoknak. Jelenleg is egyértelműen tisztességtelen, ha az akció mértéke valótlan, vagy az eredeti ár nem az, amit korábban használt a kereskedő. A GVH következetes gyakorlata alapján az „eredeti ár” kifejezés csak az akciót megelőző, a kereskedő által jellemzően alkalmazott árként értelmezhető.
2022. májusban az offline és online üzletekre vonatkozóan változnak az akciós árak feltüntetésének fogyasztóvédelmi szabályai az eladáshelyeken, ezért a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint a kereskedőknek érdemes mielőbb rendszerszinten foglalkozni a kérdéssel.
Májustól árcsökkentés, vagyis akciós ár kommunikálása esetén az eredeti árat is fel kell tüntetni. Ez utóbbinál csak az árcsökkentés előtti 30 napos (új terméknél 15 napos) időszak során alkalmazott legalacsonyabb ár lesz kommunikálható. Ezekhez a szabályokhoz természetesen a hirdetéseket és a kampányokat is hozzá kell majd igazítani.
„Jövő májustól már nem fordulhat elő, hogy egy eladó pár napra megemeli egy adott termék árát, hogy azt követően bejelentsen egy jelentős leértékelést. – tette hozzá Ritter Eszter. A termékek ártörténetét a fogyasztóvédelmi hatóság és a GVH is ellenőrizheti.
Ha a GVH indít eljárást, a versenytörvény szerint a bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ha erről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó. Fontos kiemelni, hogy a bírságszámítás során a GVH a jogsértő reklámmal összefüggő marketingköltést vagy az adott termék forgalmából elért árbevételt veszi alapul a fogyasztóvédelmi ügyekben. A KKV-kre enyhébb szabályok vonatkozhatnak első jogsértés esetén.
A GVH mindinkább hangsúlyozza, hogy jogsértés esetén az önkéntes megfelelést és a fogyasztóknak nyújtott megfelelő kompenzációt gyakran preferálja a bírságkiszabással szemben, valamint ezek jelentősen csökkenthetik a bírságot. Ezért a vállalkozásoknak van lehetőségük arra, hogy valószínű jogsértés esetén érdemi vállalást tegyenek ezen a területen. Nem kizáró ok, hogy a fogyasztóknak biztosított közvetlen előny mellett a vállalás egyben a cég fejlesztéséhez is hozzájárul. Így nemcsak a fogyasztók és a GVH, hanem a vállalkozás is jól jár.
Az akciós árak eredeti árakhoz hasonlítása alapvető eszköze a promóciós kampányoknak. Jelenleg is egyértelműen tisztességtelen, ha az akciós ár valótlan, vagy az eredeti ár nem az, amit korábban használt a kereskedő. A GVH következetes gyakorlata alapján az „eredeti ár” kifejezés csak az akciót megelőző, a kereskedő által jellemzően alkalmazott árként értelmezhető. Mindez azt jelenti, hogy az átmeneti jelleggel rövid ideig alkalmazott árat nem szabad eredeti árként feltüntetni egy reklámkampány során. Az akciót megelőzően ténylegesen alkalmazott ár szükségszerűen az eredeti ár abban az esetben is, ha már ez is egy csökkentett ár volt, tekintettel például arra, hogy a termék egy régebbi modell. A kereskedő nem tüntetheti fel a termék megjelenésekor alkalmazott magasabb árat, vagy a gyártó által javasolt árat eredeti árként, amennyiben nem ezek voltak a jellemzően alkalmazott árak az akciót megelőzően.
Fontos, hogy 2022. május 28-tól változnak az eladáshelyi (pl. webáruházas) akciós ár feltüntetésének szabályai: árleszállítás kommunikálása esetén az eredeti árat is egyidejűleg fel kell tüntetni. Eredeti árként pedig csak az árcsökkentés előtti 30 napos (új terméknél 15 napos) időszak során alkalmazott legalacsonyabb ár kommunikálható.
A reklámüzeneteknél nem a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az üzenet valótlan, hanem minden esetben a vállalkozásnak kell azt, hogy az üzenet valós. Ez nemcsak az árkedvezményre vonatkozó állításra vonatkozik, hanem mindenre, ami a kereskedelmi kommunikációban megfogalmazódik. Ezért a kampányok kialakításánál célszerű az állítások bizonyíthatóságára is odafigyelni.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ha a kereskedő nem a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően jár el, és ez a fogyasztó tájékozott döntési lehetőségét rontja és olyan ügyleti döntésre készteti, amit egyébként nem hozott volna meg. A vállalkozásokkal szemben a szakmai gondosság körében elvárt, hogy a kampányok feltételeit és kommunikációját úgy tervezzék és alakítsák, hogy az értékesítési feltételek összhangban legyenek a kampányok üzenetének fogyasztói értelmezésével, és a vállalkozás belső működése, ellenőrzési mechanizmusai biztosítsák mindezek megvalósulását.
Ritter Eszter hangsúlyozza: ha reklámüzenet valótlan vagy megtévesztő, azt nem orvosolja a fogyasztó esetleges utólagos, vagy apróbetűs pontosító tájékoztatása. Azzal, hogy a fogyasztó szembesül egy valótlan vagy félrevezető ígérettel, a fogyasztói döntési folyamat már torzulhatott. Ezért jogsértő lehet, ha egy kampányban meghirdetett leértékelés vagy visszatérítés további, limitáló feltételeivel a fogyasztó csak apróbetűs tájékoztatásban, továbbkattintással, avagy az üzletbe betérve, esetleg a rendelési folyamat előrehaladottabb szakaszában szembesül. Lényeges még ezzel kapcsolatban a kommunikációs csatorna áteresztőképessége, a kép és az alámondás eltérő érzékelhetősége.
A GVH azt is egyértelműsítette, hogy nem lehet a fogyasztó kötelezettségévé tenni a teljeskörű tájékozódást. Nem mentesülnek a vállalkozások a szakmai tisztesség követelménye alól, ha a fogyasztóknak adott esetben lehetőségük lehet bizonyos reklámállításoknak részletesen utánajárni, a kampány feltételeiről a részletes tájékoztatást megkeresni. A tisztességes tájékoztatás a hirdető kötelezettsége, amelyet nem háríthat át ilyen módon a fogyasztókra.
Az „akár” állítással feltételes árkedvezményt fogalmaz meg a vállalkozás, amennyiben egy akciós időszakban több különböző termékre eltérő árkedvezményt alkalmaz, de az akciós időszakot a legjelentősebb akció feltüntetésével kommunikálja, például: „akár 50%-os kedvezmény”. Általánosságban leszögezte a GVH, hogy az „akár” kifejezés nem mentesít a reklámkampányban kedvezményekre tett ígéretek alól. A közhiedelemmel ellentétben jogsértő lehet a kampány, ha a reklámüzenetben az „akár” kifejezéssel összekapcsolt nagymértékű kedvezmény valójában csak szűk körben érvényesül, illetve atipikus termékek tekintetében valósul meg, tehát csak a fogyasztók elenyészően kis hányada tekintetében bír relevanciával.
A GVH álláspontja szerint a reklámok képi üzenete egyértelműen orientálja a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű termékek jelenthetnek meg az akciós kínálatban. Amennyiben a valóban jelentős leértékeléssel érintett „húzótermékek” köre nagyon szűk, és az akciós kínálat szempontjából atipikus termékeknek tekinthetőek, úgy az ilyen húzótermékre fókuszáló kampányüzenet egyfajta csaliként funkcionál, torzíthatja a fogyasztói döntést, ezért tisztességtelen lehet – derül ki a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda közleményéből.
(Jogászvilág)
