Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rendőrséghez tavaly rekordszámú bejelentés érkezett politikusok megfenyegetésével kapcsolatban, a hatóságok 1125 esetet rögzítettek, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban – jelentette be hétfőn a hollandiai ügyészség (OM).
A bűncselekménynek minősített fenyegetések száma még ennél is nagyobb mértékben emelkedett: a 2021-es 373 esetről tavaly 889-re. Az NlTimes hírportál híradása szerint a növekedés elsősorban Geert Wilders, a jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője elleni számos fenyegetésnek tulajdonítható. Az 1125 bejelentés legalább fele Wilderst célozta, akit nyílt iszlámellenessége miatt folyamatosan halálos fenyegetések érnek, és emiatt 2004 óta állandó rendőri védelem alatt áll.
Az OM szerint a legtöbb fenyegetés a közösségi médián keresztül történik, ez megnehezíti a fenyegető személyének beazonosítását. A bűncselekménynek minősített fenyegetések fele több száz különböző EU-n kívül országból érkezett, legfőként Pakisztánból, amellyel Hollandiának nincs jogsegélyegyezménye. „Jogsegélyegyezmény nélkül nagyon kicsi az esélye annak, hogy a helyi hatóságok elfogadható időn belül együttműködnek” – áll az OM közleményében. Amennyiben a gyanúsított azonosításához és kihallgatásához nem lehet az adott országból jogsegélyt kapni, a hatóságok ejtik a nyomozást.
Az ügyészség azt is közölte, hogy tavaly 376 vádlottat ítélt el a bíróság politikus elleni fenyegetés miatt, a törvényszék legtöbb esetben öt hónapig terjedő büntetést és 120 órányi közmunkát szabott ki. A hágai rendőrfőkapitányság külön munkacsoportot hozott létre, amely a politikusok és más közszereplők elleni fenyegetések kivizsgálására összpontosít.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!