Idén 137 törvényt fogadtak el

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Százharminchét törvényt fogadott el az Országgyűlés tavasszal és nyáron, kétharmadukat a kormány javaslatára. A 2010-es kormányváltás óta megszavazott törvények száma így már a 720-at is meghaladja. A parlament ötször módosította az idei költségvetést, egyszer az alkotmányt, ellenzéki kezdeményezésre pedig csak egy törvényt alkotott ebben az évben.

A 137 elfogadott törvény közül kilencvenkettőt a kabinet, negyvennégyet kormánypárti, egyet pedig az LMP-hez tartozó független képviselők terjesztettek elő. A parlament 143 törvényjavaslat elfogadásáról határozott, de hatot közülük kétszer is megszavaztak, miután Áder János köztársasági elnök visszaküldte őket.

A kormánytagok közül húsz-húsz elfogadott indítványt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jegyzett. Az igazságügyi tárca vezetője terjesztette elő az új polgári törvénykönyvet, a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentéséről szóló jogszabályt és az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását.

Két, az államfő által visszaküldött jogszabályt, a Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá rendelő előterjesztést és a médiahatóság elnökhelyettesének rendeletalkotási jogot adó törvényt is Navracsics Tibor nyújtotta be.

A fejlesztési miniszter kezdeményezte az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását, két költségvetés-módosítást, valamint a nemzeti dohányboltokban árusítható termékek körének első bővítését. Németh Lászlóné javasolta, hogy az energiaszolgáltatóknak tiltsák meg a különadók áthárítását, és a nevéhez fűződik a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény, amelyet a köztársasági elnök vétója után utolsó nyári ülésén másodszor is elfogadott az Országgyűlés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tizennégy törvényéből hármat még Matolcsy György nyújtott be, akit márciusban a Magyar Nemzeti Bank elnökévé neveztek ki. Utódja, Varga Mihály kezdeményezésére háromszor változtattak a büdzsén, és állami engedélyhez kötötték az internetes szerencsejátékokat. Az ő javaslatára fogadták el azt a törvénymódosítást is, amely járulékkötelessé tette a kamatjövedelmeket, növelte a vállalkozások távközlési adóját és a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezte a bankokat.
Pintér Sándor belügyminiszter tizenhárom, Balog Zoltán erőforrás-miniszter tíz törvényt javasolt, köztük az állami iskolák tanárainak automatikus pedagóguskari tagságát, a hallgatói szerződések új szabályait és az önkormányzati segélyek egységesítését.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyolc jogszabályt indítványozott, ezek egyike, az új földtörvény példátlan tiltakozást váltott ki az ülésteremben, jobbikos képviselők az elnöki pulpitust elfoglalva demonstráltak elfogadása ellen. Martonyi János külügy- öt, Hende Csaba honvédelmi miniszter két törvényt jegyzett a tavaszi és a nyári ülésszakban.

A fideszes képviselők közül Vas Imre és Cser-Palkovics András volt a legaktívabb törvénykezdeményező nyolc, illetve hat javaslattal. Együtt terjesztették be a közérdekű adatok kiadásának új szabályait, amelyeket Áder János vétója után másodszor is jóváhagyott a Ház. Közösen tették lehetővé azt is, hogy törvényes legyen az aláírásgyűjtés a lakásokban. Vas Imre indítványozta az országgyűlési választókerületek határainak átrajzolását, és egyik előterjesztője volt annak a javaslatnak, amellyel tízszázalékos árrést biztosítottak a dohány-kiskereskedőknek.

Cser-Palkovics András a törvénykezdeményezésben ugyancsak aktív frakciótársával, Gulyás Gergellyel és a KDNP-s Vejkey Imrével együtt tett javaslatot a kampányfinanszírozás átalakítására. Cser-Palkovics – Fejér megyei kormánypárti képviselőtársaival együtt – előterjesztője volt annak az indítványnak is, amely lazított az agrárkamarán belüli összeférhetetlenségi szabályokon. Ezt Áder János köztársasági elnök ugyancsak visszaküldte a parlamentnek, amely módosításokkal fogadta el újra.

Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így a kormánypárti padsorokban mindenki neve mellett szerepel elfogadott javaslat.

Ellenzéki kezdeményezésre idén is csak egy törvényt hagyott jóvá a parlament. Az LMP-hez tartozó független Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes érte el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.

A Ház tavasszal és nyáron 49 határozatot hozott, ebből kettőt ellenzéki kezdeményezésre: az MSZP javaslatára az auschwitz-birkenaui emlékhely, a Jobbik indítványára a recski emlékhely iskolai felkereséséről döntöttek. A képviselők nyolcszor hagytak jóvá pénzbírságkiszabást, illetve tiszteletdíj-csökkentést, összesen 48 ellenzéki rovására.

Kormányzati kezdeményezésre négy határozat született, köztük a dunai árvíz miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Ezen kívül elfogadott az Országgyűlés nyolc jelentést és egy politikai nyilatkozatot.

(Forrás: MTI)

---