Igazságszolgáltatási vezetők: sikeres a korrupcióellenes fellépés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Legfőbb Ügyészség, valamint a Belügyminisztérium vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának nyolcadik évfordulóján tartott rendezvényen, szerdán a Kúrián.

Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: a legfontosabb a korrupciós lehetőségek megelőzése, ami az e-közigazgatás fejlesztését igényli, hogy az ügyfél és az ügyintéző ne kerüljön személyes kapcsolatba, így zárva ki a kísértés lehetőségét.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, a Kúria a korrupciós bűncselekmények kapcsán is kellő szigorral érvényesíti az állam büntetőigényét, a társadalmi rend és átláthatóság elvárásait. Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese kiemelte: a bírák integritással kapcsolatos tudatossága évről évre erősödik, az ítélkezésben a törvényesség, a pártatlanság, a tisztesség és a diszkrimináció-mentesség, mint alapvető értékek maradéktalanul érvényesültek ebben az évben is.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese szerint az ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Európai Unió igazságügyi együttműködésének (Eurojust) és évről évre csökken az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) a magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.