Igazságügyi botrány fenyegeti Észak-Macedóniát
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Belpolitikai válság fenyegeti Észak-Macedóniát, ha kiderül, hogy van összefüggés Katica Janeva különleges ügyész lemondása és egy szkopjei tévés személyiség letartóztatása között.
A szkopjei sajtó beszámolói szerint hétfőn elfogták a Boki 13 néven ismertté vált Bojan Jovanovszki egykori valóság show-sztárt, az egyik szkopjei televízió tulajdonosának a fiát, mert a gyanú szerint védelmi pénzt követelt olyan neves emberektől, akik a törvénnyel való összeütközés gyanújába keveredtek.
Cserébe azt ígérte, elintézi, hogy az igazságszolgáltatás elé kerülve enyhébb bánásmódban részesülnek. Egy üzletembertől például nyolcmillió eurót kért azért, hogy az ellene folyó eljárást lezárják – ezt már hivatalosan is megerősítette Vilma Ruszkoszka, a szervezett bűnözés ügyeivel foglalkozó ügyész.
Ezzel szinte egy időben – két hónappal megbízatási idejének lejárta előtt – lemondott Katica Janeva különleges ügyész, mert – mint mondta – nem tűrheti, hogy a nevét „alibiként használják a különleges ügyészség jövőjének ellehetetlenítésére, illetve az ország európai integrációjának megakasztására”.
A szkopjei sajtó szerint a két eset nem független egymástól, főleg annak fényében, hogy a rendőrség házkutatást tartott az ügyésznél, és elkobozta a telefonját. A sajtóban megjelent találgatások szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy éppen Katica Janeva volt Bojan Jovanovszki igazságügyi kapcsolata, akin keresztül el tudta intézni, hogy bizonyos emberek büntetése a várhatónál enyhébb legyen.
A különleges ügyészséget 2015-ben azért állították fel, hogy kivizsgálja a Nikola Gruevszki miniszterelnöksége idején, 2014-ben történt lehallgatások ügyét. A testületet a legnagyobb pártok az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával hozták létre négyéves mandátummal, azzal a feltétellel, hogy a megbízatási idejének lejárta után törvényben szabályozzák az igazságügyi rendszerbe történő integrálását.
Az ügyészség élére a politikai pártok konszenzusát követően Katica Janevát nevezték ki, de azóta a jobboldali ellenzék többször is elfogultsággal vádolta meg őt, és emiatt megkérdőjeleződött, illetve ellehetetlenült a különleges ügyészség munkája, a törvény tervezete pedig késlekedik, mert a pártok eddig nem tudtak megegyezni a testület hatásköreiről és feladatairól.
A 2014-es választások után a Zoran Zaev jelenlegi kormányfő vezette, akkori ellenzéki balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) választási csalással vádolta meg Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót.
Ezt követően Gruevszki államcsínnyel gyanúsította meg Zaevet, aki válaszlépésként közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
Elemzők szerint az utóbbi négy évben a különleges ügyészség a rendszerváltozás jelképévé vált, hiszen a VMRO-DPMNE szinte teljes vezetése ellen vádat emelt a lehallgatások miatt, és a különleges ügyészség vádjai alapján ítélték el Gruevszkit is, aki emiatt külföldre szökött.
Szakértők szerint ha bebizonyosodik, hogy az ügyészséget vezető Katica Janeva kompromittálódott, úgy a Gruevszki elleni vádakat illetően is kérdések merülhetnek fel.
Zoran Zaev kormányfő azt kérte a szkopjei ügyészségtől: hozza nyilvánosságra, van-e köze Katica Janevának a Jovanovszki-ügyhöz, és ezáltal egyértelműen kiderüljön, volt-e hivatali visszaélés. Erre még nem került sor.
A különleges ügyészségről szóló törvényt az ősszel kellene elfogadni, jelentőségét pedig az is jól mutatja, hogy Zaev már megkezdte az egyeztetéseket a parlamenti pártokkal.
(MTI)