Így változik a Munka Törvénykönyve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvény a kihirdetését követő naptól (június 18-tól) módosította, illetve 2017. január 1-jei hatállyal módosítani fogja a munka törvénykönyvét. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze.

2016. június 18-án hatályba lépett változások

Reagálva az Alkotmánybíróság várandóssággal, mint felmondási védelemmel kapcsolatos döntésére a jogalkotó megteremtette a lehetőséget arra, hogy amennyiben a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkavállaló a munkáltatót a várandóság (emberi reprodukciós eljárásban részvétel) tényéről, úgy a tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése és annak helyreállítása közötti időt munkában töltött időnek kell tekinteni és arra a munkavállalót távolléti díja illeti meg.

Hatályon kívül helyezésre került az a szabály, amely szerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.

A külföldről igénybe vett szolgáltatások terén szigorodik a szabályozás. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban: jogosult) tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

Munkajogi kiskönyvtár csomag
Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron! Külföldiek magyarországi foglalkoztatása Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban A munkaviszony létesítése Bérszámfejtés a gyakorlatban

Azaz a jogosult is felelőssé válhat a külföldi munkavállalókat megillető munkabér és annak járulékai megfizetéséért, mind a járulékok, mind a munkabér, akár közvetlenül tőle is követelhető.

A jogosult köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók

• munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
• munkaidő-nyilvántartása, valamint
• a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
• a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

A külföldi munkáltató a munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a fenti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. Ezen túlmenően a külföldi munkáltató olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.

A fenti, két típusú kapcsolattartásra akár ugyanaz a személy is jelölhető.

2017. január 1-jétől módosuló szabályok

Ugyan továbbra is – változatlan feltételek mellett – lehetősége lesz a munkáltatónak 11 óránál rövidebb, 8 órás napi pihenőidő elrendelésére, de arra már csak szigorúbb feltételek mellett kerülhet sor.

11 óránál rövidebb napi pihenőidő esetén ugyanis a két egymást követő napon beosztott pihenőidő tartama nem lehet rövidebb 22 óránál. Azaz, amennyiben a munkavállaló számára – élve a törvényi felhatalmazással – a munkáltató több műszakos munkaidőben 8 óra napi pihenőidőt osztott be, a következő napi pihenőidőnek el kell érnie a 14 órát.

Például, ha a munkavállaló klasszikus három műszakos beosztásban hétfőn 14.00-től 22.00-ig, majd kedden 06.00-tól 14.00-ig dolgozik, úgy szerdán legkorábban 04.00-tól végezhet munkát. Tekintettel azonban arra, hogy naptári napon átnyúló munkavégzés esetén a munkavállaló munkanapja a naptári naptól eltérően alakul, ezért a gyakorlatban ez szerda 06.00-tól kezdődő munkavégzést jelent.

A fenti, pihenőidőre vonatkozó szabályokat a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

További – belföldi munkáltatókat feltehetően igen ritkán érintő – változás, hogy a tengeri hajó személyzetének tagjait érintő létszámcsökkentés esetén, a munkáltatónak előzetesen értesíteni kell annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.

A 2016. májusában  megjelent T/10536 számú törvényjavaslat a Munka Törvénykönyve (Mt.) tekintetében is tartalmaz módosításokat. Ezen Mt. módosítások között a tavalyi tervezetből csupán  néhány maradt meg, a  tervezet által érintett leglényegesebb területek a következők lesznek.

Várandósság /reprodukciós eljárás alatt a felmondásvisszavonhatósága: A korábbi tervezetből megmaradt módosítás szerint a még „nem publikus” várandós, vagy a reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalók felmondása esetén azzal egészülne ki a Munka Törvénykönyve, hogy amennyiben erről a –felmondási védelmet biztosító – tényről a munkavállaló csak afelmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor amunkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja. Ez esetben a munkaviszonymegszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.

Kompenzáló pihenőidő: A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet, hogy azon esetekben, amikor a napi pihenőidő csak 8 vagy 7 óra lenne, ennek alkalmazása esetén a következő napi pihenőidőt úgy kell meghatározni, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidő együttes tartama legalább az egybefüggő huszonkét óra időtartamot elérje. Ez a helyzet állhat elő például a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, illetve a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás miatt.

Egyenlő bánásmód „apa” és „anya” felmondási védelmére: A hatályos Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt a felmondási védelem csak az anyát illeti meg. A tervezet e tekintetben megszüntetné a különbségtételt az anya és az apa között, és amennyiben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot az apa is igénybe veszi, a védelmet számára is biztosítaná.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Megrendelés >>

Vezető állású munkavállalók fizetés nélküli szabadsága: A vezető állású munkavállalók esetében fő szabályként gyakorlatilag az Mt. minden rendelkezésétől el lehet térni, néhány olyan tételesen felsorolt esetet kivéve, mint például a vezetők felmondási védelme terhesség alatt, vagy az éjszakai munka tilalma kisgyermekeseknél. A kogens szabályok körét a tervezet most azzal bővítené, hogy a gyermeke gondozása céljából a vezető is jogosult lenne fizetés nélküli szabadságra, gyermeke harmadik életéve betöltéséig.Pihenőidő készenléti jellegű munkakörben: Készenléti jellegű munkakörben nem lenne többé lehetőség a rövidített, 8 óra időtartamú pihenőidő alkalmazására, a munkáltató köteles lenne az általános 11 órás pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között.

Posting / külföldi kiküldetés: A tervezet által átvenni kívánt uniós szabályok célja, hogy a munkavállalók számára védelmet nyújtsanak a tisztességtelen piaci magatartások ellen. Ennek érdekében a szabályozás – a munkaügyi iratok, nyilvántartások munkavégzési helyen való 3 éves őrzési kötelezettségének előírásával – igyekszik ellenőrizhetővé tenni, hogy a kiküldő munkáltató betartja-e a fogadó állam (munka- és pihenőidőre, bérezésre, stb.) vonatkozó szabályait. A előírások be nem tartása esetén a tervezett módosítás egyetemleges felelősséget teremtene a kiküldő és a fogadó (külföldi) munkáltató között, hogy a munkáltatók „egymásra mutogatása” ne okozzon időhúzást vagy ne jelentsen kibúvót a felelősség alól. Gyakorlati segítséget jelenthet a kiküldöttmunkavállalók számára, hogy a tervezet kötelezővé tenné egy olyan kapcsolattartó kijelölését, aki a fogadó államban ésszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll, amennyiben a munkavállalónak jogvédelme érdekében erre szüksége van.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM blog az Adó Online szakmai partnere.

---