Ilyen volt egy kirakatper a Kádár-korban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be Az elrabolt emberöltő.


Csaknem negyedszázaddal 1990-es első megjelenése után újra kiadták Az elrabolt emberöltő című szociografikus riportkönyvet. Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós bővített kötete a Kádár-korszak egy koncepciós kirakatperét és annak következményeit mutatja be.

„Vajon mi lehet, ami az egészben a mai napig időtálló? Az, ami az emberi gonoszsághoz, aljassághoz, intrikához köthető. A rendszerváltás óta felnőtt egy új generáció, és nekik is tudni kell, hogy a Kádár-korszakban a ‘fortélyos félelem’ igazgatott” – fogalmazott Gazsó L. Ferenc a pénteki budapesti könyvbemutatón.

Úgy vélte, többet kellene beszélni arról, hogy a még az elmúlt rendszerben szocializálódott emberek a zsigereikben érzik a gulyáskommunizmust. Elmondta, hogy Az elveszett emberöltő műfaját tekintve vegyes, eklektikus mű, van benne tényirodalom, interjú, riportelem is.

A l’Harmattan Kiadó által gondozott kötet a máig tisztázatlan motivációjú, de a pártállami vezetés jóváhagyásával zajlott 1965-ös Onódy-per előzményeit, történéseit, hatásait mutatja be, tönkrement egzisztenciákat, és azt is, miként száműzték a pályáról kitalált vádakkal Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét.

Zelei Miklós kiemelte, hogy a könyv új kiadásához Pethő Sándor írt előszót, amelyben a rendszerváltozást elemzi. Hozzátette: bekerült a kötetbe egy miniesszéje, egy alapos magyarázó jegyzet, valamint két interjú is, az egyik Mérő László gazdaságpszichológussal, a másik Kahler Frigyes jogtörténésszel.

„A szocialista állam vezetői a szocialista erkölccsel ellentétes tevékenységre bíztattak embereket, ennek ők voltak a haszonélvezői, majd amikor egy purifikációs mozgalom alakult ki a rendszerben, nyilván káderpolitikai harcok következtében, akkor ezeket az embereket lemészárolták, ha nem is fizikai értelemben” – foglalta össze a pert Filep Tamás Gusztáv, a könyv szerkesztője.

A per Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója, valamint tizenegy társa ellen folyt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Az addig a rendszer kegyeltjének számító, a vendéglátóiparban komoly érdekeltségeket kiépítő Onódyt tivornyák és orgiák megrendezésével hozták összefüggésbe, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt több év börtönre ítélték. A perben nem volt érintett, a pletykák és egy kialakuló sajtókampány (amely szerint ő is részese volt ezeknek a eseményeknek) következtében ellehetetlenült a kor ünnepelt színésznője és szexszimbóluma, Bara Margit további pályája.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Zelei Miklós felidézte, hogy 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság irattárában már lehetőségük volt dokumentumokhoz hozzájutni. Ezek között voltak például az Onódy-perben szintén több év börtönre ítélt Timár György ügyvéd aktái is. Gazsó L. Ferenc arról beszélt, hogy a perben érintett családok közreműködésével tudtak betekinteni a per szigorúan titkos, dupla nullás minősítésű anyagaiba. Elmondta, hogy bár érintettségére ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla állt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

Megújuló fogyasztóvédelem

2025 januárjában feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely még hatékonyabb fogyasztóvédelmi, azaz kormányhivatali fellépéseket sürget majd. Ehhez besegíthet, hogy a 2024 márciusától hatályos, legújabb fogyasztóvédelmi bírságrezsim már a kormányhivatalok számára is igen magas bírságok kiszabását teszi lehetővé.