Indiában betiltották a talaqot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Talaq az iszlám jog szerinti eljárás, amely lehetővé teszi a férfiak számára a feleségük megtagadását, amely tulajdonképpen válásnak felel meg. 

Az indiai legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette a talaq eljárást, amelyért már évtizede küzdöttek a nők jogait védő csoportok és a talaqot elszenvedők.

A talaq eljárás lényege, hogy a muzulmán férfi egymás után háromszor kimondja a talaq szót és ezzel megtagadja feleségét, amely az iszlám jog szerint a házasság felbontását eredményezi.

Hét elvált nő és nőjogi szervezetek még tavaly terjesztették a döntést a legfelsőbb bíróság elé, amely nemrég, 3 igen és 2 nem szavazattal hozta meg döntését. A legfelsőbb bíróság határozata kimondja, hogy a talaq nem képezi a vallás szerves részét és súlyosan sérti az alkotmányos elveket.

Indiában még a legfelsőbb bíróság tagjait is úgy választják meg, hogy az öt legnagyobb vallás képviselve legyen a testületben, így nem vádolható vallási alapú elfogultsággal. A testület többségének álláspontja szerint nyilvánvalóan önkényes, ha a férj számára lehetővé teszik, hogy az aktuális szeszélyeinek megfelelően egyszerűen elhagyja feleségét.

A kezdeményezők a döntést örömmel fogadták és jelentős előrelépésnek minősítették az indiai nők jogai terén.

Zakia Soman, egy az indiai nők jogaiért kiálló szervezet alapítója történelmi döntésnek nevezte az alkotmánybíróság határozatát és kiemelte, hogy ezentúl a muszlim nők is élhetnek az igazságszolgáltatás nyújtotta alkotmányos garanciákkal.

A döntést az indiai miniszterelnök, Narendra Modi is méltatta. A miniszterelnök szintén történelmi döntésként tekint az alkotmánybíróság határozatára, mert egyenlő bánásmódot biztosít a muszlim nők számára és előrelépést jelent a nők jogai terén.

Egy nőjogi szervezet kutatásai szerint minden tizenegyedik muszlim nőt érint a talaq a többiek pedig nem számíthatnak semmilyen tartásdíjra vagy kompenzációra.

Egy talaqot elszenvedő nővel a férje csak utólag közölte, hogy már kimondta a talaqot négy nappal ezelőtt, ezért elhagyja. A nő hat éven át küzdött az iszlám vallás szerinti válás semmisségének kimondásáért, mivel így az indiai világi törvények szerint tudna elválni férjétől, amellyel jogosulttá válna a volt férje mindenkori fizetésének egyharmadára, annak érdekében, hogy magát és a közös gyermekeket fenn tudja tartani. A nővel szemben kimondott talaq érvényességéről szintén a legfelsőbb bíróság fog dönteni.

A három talaq eljárást a keményvonalas muzulmán tanok követői is kritikával illették és alkalmazását Pakisztánban, Bangladeshben és számos más iszlám országban is betiltották.

Indiában számos vallás él egymás mellett, ezért a jogalkotók lehetővé tették, hogy az állampolgárok a személyüket érintő ügyekben, mint a házasság, válás, öröklés és örökbefogadás, a saját vallásuk előírásait kövessék.

A muszlim nők jogaiért küzdő csoportok szerint a vallási hatóságok továbbra is lehetővé kívánják tenni a férfiak számára a talaqot.

Az indiai muszlim közösségről érdemes tudni, hogy sokkal szegényebb és képzetlenebb, mint a többi államban élő muszlimok, ezért a nőjogi szervezetek jogi és társadalmi kampányai nehezebben érnek célt.

Az indiai iszlám vezetők aggodalmuknak adtak hangot az alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban, mert szerintük a döntés a muszlimok vallási ügyeibe való beavatkozásnak tekinthető és előrevetíti egy általános polgári törvénykönyv megszületését, amely szinte biztosan a hindu vallás előírásain fog alapulni.

Ezt támasztja alá az is, hogy az indiai miniszterelnököt a hindu nacionalista párt segítette hatalomra, amely régóta hangoztatja egy egységes polgári törvénykönyv szükségességét és a jelenlegi petíciót is támogatta.

A legfelsőbb bíróság azonban gátat szabott a találgatásoknak és egyértelműen leszögezte, hogy az eljárásban csak a talaqot vizsgálja, más kérdésekkel nem foglalkozik.

A legfőbb indiai iszlám szervezet, az Indiai Muszlim Személyes Jogok Testülete kiállt a talaq mellett és a legfelsőbb bíróság döntését az iszlám jogba való beavatkozásnak tekintette. De ez a testület sem volt egységes a kérdésben, mivel bizonyos tagok üdvözölték az alkotmánybíróság döntését. Szerintük továbbra is fennmarad az állampolgárok azon joga, hogy saját vallási előírásaikat kövessék.

A nőjogi szervezetek azonban nem elégedtek meg a döntéssel és már egy újabb javaslatot fogalmaznak, amely elősegíti a muszlim nők egyenjogúságának elérését.

 (theguardian.com)

---